A közgazdaságtan fogalmain belül a marginális haszon az egyik legfontosabb és legegyszerűbb megérteni, mivel az elégedettséggel, boldogsággal vagy örömmel foglalkozik, amelyet egy személy egy áru vagy szolgáltatás további egységének elfogyasztásakor ér el; más szavakkal, az a különbség, hogy a fogyasztó mit fizet egy áruért vagy szolgáltatásért, és az a maximális összeg, amelyet egy napi helyzetben hajlandó lenne fizetni. A helyzet nagyon világos példája a következő: az ember nagyon éhes, gyorséttermi létesítményen megy keresztül, ésszerű költségvetése van, de mivel nagyon éhes, hajlandó a normál árnál kétszer-háromszor többet fizetni.Annak az elégedettségnek köszönhetően, amelyet ez az étkezés okoz, míg a második ugyanúgy kielégíti az egyént, de nem annyira, mint az előző, akkor eljön az a pont, amikor elégedettek lesznek, és ha továbbra is fogyasztják, akkor nem részesülnek előnyben, tehát Nyilvánvaló, hogy a marginális haszon csökken, amikor a további egységet elfogyasztják.
A közgazdaságtan területén funkciója létfontosságú a fogyasztói és a gazdasági változók tanulmányozásához. Az a jelenség, amely a marginális haszon csökkenését eredményezi a további egységek növekedése szerint, a fogyasztó növekvő elégedettségének eredménye, amely miatt az egységek növekedésével kevesebbet fizet. Szoros kapcsolat áll fenn a marginális haszon és a fogyasztói többlet között, ez utóbbi különbség az, hogy a fogyasztó mit hajlandó fizetni egy áruért és szolgáltatásért, és amit az illető valójában fizet.
A szervezetek az elemzés készítésekor figyelembe veszik a marginális hasznot, hogy megtudják, mennyit hajlandóak fizetni a fogyasztók az elégedettségük szintjéhez képest, így ez a vállalatnak hozzá fog járulni az ár és a termelés kiszámításához közelítéssel szükséges a részvényesek és a vezetők által kitűzött célok eléréséhez. Ezenkívül a közgazdászok sokat használják ezt az előnyt, mert hasznos eszköz a termelés kiszámításakor és a fogyasztó és a termelő többletének megbecslésében, amely útmutatásként szolgál a vállalat számára az eladások becslésénél.
A szervezetek döntéseinek meghatározása a termelés és az értékesítés vonatkozásában az, hogy szem előtt kell tartani, hogy a marginális haszonnak és a határköltségnek pozitív különbséggel kell rendelkeznie, és ezáltal maximalizálja a vállalat hatékonyságát.
