Az eukarióta sejtek a prokarióták fejlődése. A történelem előtti időkben az organizmusok egysejtűek voltak, funkcióik egyesek között nem annyira összetettek, mint a mai többsejtű organizmusok, amelyeknek eukarióta sejtjeik vannak. Az eukarióta sejt alapvető szerkezete egy sejtmagból áll, védő lipidrétegekbe burkolva, amelyek fontos funkciót töltenek be, megóvva az egyes sejtekben található genetikai információkat. Ez a genetikai kód ebben a gubóban van izolálva a citoplazma többi részétől, ellentétben az egysejtű organizmusokkal, amelyek prokarióta sejtekkel rendelkeznek, amelyek örökletes anyagban gazdag citoplazmában voltak. Ennek a védő evolúciónak a vége megért bennünket, hogy a természet pajzsmezőt hozott létre a faj, génjei és a korok diverzifikációjának megőrzése érdekében.
Az eukarióta sejtek szervezése olyan gátak összetételét vonta maga után, amelyek elválasztják az organellákat és a citoplazmát, új funkciókat hozva létre és ellenáll a bolygó evolúciójában bekövetkezett külső változásoknak. Ezzel az új sejtszerkezettel az eukarióta sejtek utat engedtek az őket tartalmazó organizmusoknak az élelmiszer felszívódási képességeinek fejlesztésére, ezt a folyamatot metabolizmusnak nevezik, amelyet a homeosztázis irányelvei kereteznek. Ezen túlmenően a prokarióta sejtek tartalmaznak mitokondriumokat, organellákat, amelyek újratölthető akkumulátorként működnek, amelyeket fehérjék elnyelése vagy fotoszintézis táplál.
Az eukarióta sejtekkel rendelkező szervezetek élettartama magasabb, ezt főleg az étkezés módja bizonyítja. Négy nagy csoportra vannak felosztva, amelyek külön elárulják működésüket és miért fejlődtek, az állatvilág, amelybe az emberek is beletartoznak, a par excellence többsejtű organizmusok, amelyek saját táplálékukat keresik anyagcseréjük táplálásához változó, a növényvilág, amely sokféle formát és fejlődést fejlesztett ki, ahol olyan mechanizmusokkal, mint a fotoszintézis vagy a biológiai homeosztázis, elegendő energiát vesznek fel a környezetből a túléléshez.
A gombák királysága, nagyon sokféle szaporodási móddal, például mitózissal vagy parazita élettel, végül pedig a protistával, egy kiegészítő vízióval mindarról, ami már kihalt.
