Fogalmi szempontból a kalifátus alatt azt a politikai rendszert értjük, amely az egész muszlim hit szuverén államaként van képviselve, amelyet az iszlám törvények szerint "saría" néven ismert "kalifának" nevezett szervezet irányít. A kalifátust az iszlám ideológiájának egyedülálló politikai rendszereként írják le, amely egységet képvisel az umma vagy a muszlim közösség vezetőjére hivatkozva. Megalakulása óta kijelentik, hogy ezt a jelenséget Mohamed tanítványai vezették, folytatva a maga próféta által létrehozott vallási rendszert, amelyet "Rashidun kalifátusainak" neveznek. A "kalifáról" beszélve Mohamed utódjára hivatkoznak, vagyis ő lesz a muszlim közösség vezetője.. a kifejezést Mohamed halála után a Közel-Keleten létező nagy muszlim birodalmak vezetői dolgozták ki.
Amikor Mohamed próféta 632-ben meghalt a keresztény korszakban, Bakr vette át a muzulmán közösség szellemi és adminisztratív vezetőjét. Végül a kalifátus egy újabb megválasztott tisztségből a dinasztia egyikévé fejlődött. Az első uralkodó klán az Umayyad klán volt, amely utat engedett az Abbasid klánnak. A címre pályázók, például a Fatimid-dinasztia is időnként igényt tartottak a címre. Végül az Abbasid dinasztia maradványai 1517-ben átadták a címet az oszmán szultánnak. A törökök 1923-ban megszüntették a hivatalt.
Az iszlám szunnita ága szerint kijelentik, hogy államfőként a kalifát a muszlimoknak vagy képviselőiknek kell megválasztaniuk. A síita iszlám hívei azonban úgy vélik, hogy a kalifának imámnak kell lennie, akit Isten vagy Allah választott.
