Ez egy pre-hellén civilizáció volt, amely a késő bronzkorban volt jelen. Felfedezését Heinrich Schliemann régész által végzett kutatásoknak köszönhette, aki ásatásokat végzett a Peloponnészosz-félszigeten, a Mycenae nevű régészeti helyszínen. Ezt a civilizációt Kreto-Mükéné néven is ismerték.
Erről a civilizációról nincs sok adat, mivel csak néhány régészeti maradvány ad képet arról, milyen volt a mükénéi kultúra. Találtak egy táblagépet, amelyet lefordítva lehetett tudni, hogy a mükénéiak valójában görögök voltak. Azonban még mindig nem ismert, hogy van-e írásos feljegyzés e civilizáció pontos nevéről.
Mivel nincs közvetlen adat arról, milyen volt ennek a civilizációnak a politikai szervezete, a megadott adatok nem teljesen pontosak. Úgy gondolják, hogy Görögországot több állam megosztotta. Az Iliász munkája három állapot létezését mutatja: Pylos, Mycenae és Orcomeno, amelyeket a feltárások során azonosítottak, azonban úgy gondolják, hogy Ithaca vagy Sparta is jelen volt (ezt a régészet még nem támasztotta alá).
Úgy gondolják, hogy a mükénéi társadalom két osztályra oszlott: azokra, akik a király körül voltak, akik a palotát irányították, és az emberekre. Voltak a gazdag magas tisztviselők is, akik a palota közelében nagy házakban éltek. Végül ott volt az alsó osztály, ahol a rabszolgák voltak. Ezek közül nincs sok részlet, csak kevés bizonyság van a palota belsejében végzett munkájáról.
Ami a gazdaságot illeti, a becslések szerint volt egy csoport, amely a palota terében dolgozott, míg mások voltak, akik egyedül dolgoztak. Az írástudók azok voltak, akik irányították a gazdaságot, mivel felügyelték az áruk be- és kilépését, kiosztották a munkákat és felelősek voltak az adagok elosztásáért.
A vallási vonatkozás nagyon kevés, amit tudni lehet róla, mivel régészeti lelőhelyekként nem lehet pontosan azonosítani valamilyen imádati helyet, a szövegek csak az istenek nevének listáját mutatják, de nem beszélnek semmiről vallási rituálék.
