A belső adósság alatt azt a nemzet vagy terület államadósságának teljes összegét értjük, amelyben polgárait hitelezőknek vagy kezeseknek nevezik. Más források meghatározhatják a kifejezést mind a magán-, mind a magánszektor egyenértékű megerősített hiteleinek összegeként, amelyek egy adott országban keletkeznek; vagyis arról a kötelezettségről vagy adósságról beszél, amelyet a nemzeti valutával létrehozott nemzetet alkotó pályázókkal érnek el. A belföldi adósság abban különbözik az adósságtól, hogy az elsőt a nemzeti területen és a hivatalos vagy nemzeti valután belül törlik, míg a második az adott országnak kb.külföldről érkező szervezetek, amelyeket általában devizával kell fizetni.
A külső adósság megoldható és nagy pénztermelést eredményezhet, ha a nemzeti kormány több bankjegy vagy érme kibocsátása helyett hitelnyújtást javasol készpénz megszerzése érdekében; Ily módon az így keletkezett tőkét fel lehetne használni cserébe más gazdasági szereplőkkel, azonban árukra és szolgáltatásokra ritkán fordítható.
Az olyan kifejezéseket, mint az "államadósság", "külső adósság", "változó adósság" és a "belső adósság", széles körben használják a gazdasági környezetben és a környezetekben; itt kiteszik a belső adósság fogalmát, mint mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a szövetségi kormány kölcsönök vagy hitelek révén szerez, amelyeket nemzeti valutával adnak meg. Ezt a sorozatot magánintézmények nyújtják államkötvények megszerzésével.
