A határ egy kifejezés a római „limes” szóból, és általában egy megállapított pontra utal, akár fizikailag, akár pszichológiailag, és amelyet nem lehet átlépni. Normális esetben ennek a szónak a konnotációja a földrajzi területen megadott használatban rejlik, azon túl, amely olyan vonalak vagy helyzetek megvalósítását vonja maga után, amelyeket semmilyen körülmények között nem szabad legyőzni.
A területi részek méltányos felosztásáról szólva a határ általában meghatározó szerepet játszik, főként azért, hogy meg lehessen különböztetni azt a helyet, amelyet egy bizonyos hely elfoglal. Ez abban a töredékben látható, amelyet a kontinensek országoknak neveznek, és amelyeknek szintén megvan a maguk megfelelő területi eloszlása. Ily módon e régiók kormányai a felmerülő problémák sokkal részletesebb megoldására koncentrálhatnak. A matematikában azt a pontot értik, amelyhez egy érték közeledik, majd egy sor paraméter követi.
Ami a korlátozásokat illeti, a korlátok tiltott küszöbértékek, mivel azok megszegik a társas viselkedés szabályait, vagy egyes emberek integritásának károsítására utalnak. A társadalomban olyan kódok sorát vetik ki, amelyek az egyént formálják a tanai szerint cselekedni, és soha nem alakítják ki az „irányításon kívüli” attitűdöket. Pszichológiai szinten azonban inkább a fennálló állapotok sorozataként tekintenek rá, amikor ideje megdorgálni az embert. Hasonlóképpen, a szadomazochizmus gyakorlói egy sor határt határoznak meg a sérülések megsértésekor a súlyos balesetek elkerülése érdekében.
