A membránt vékony lemezként definiálják, nagy rugalmassággal, vagyis a membrán bármely olyan kis vastagságú réteg, amely könnyen mozoghat és főleg elválasztó vagy tapadó szakaszokat hoz létre.
A membránokról megemlíthető egyértelmű példa a sejtek szintje, a plazmamembrán vagy a sejtmembrán egyfajta lamella, amely lehetővé teszi az intracelluláris elválasztását az extracelluláris helytől, ez a membrán adja a sejt alakját és méretét, annak összetétele összetett, mivel 3 rétegből áll, kettő fehérjékből, egy pedig lipidekből áll, vagyis a külső és a belső membrán perifériás és intramembrán fehérjéken alapszik, míg a réteg a táptalaj kétféle lipidrétegből áll, amelynek szerkezete kétféle lipid, a koleszterin és a foszfolipid egyesülésének köszönhető(a periféria felé irányuló foszforgyűrű és a kétréteg közepéig tartó lipidláncok), elnyerve a Nicolson és Singer tudósok által felfedezett "folyékony mozaik" nevet. Szerkezetének köszönhetően a sejtmembránnak van egy tulajdonsága, és szelektíven áteresztőnek kell lennie, viszont egy fontos funkciót látnak el, ami a sejttranszport, mivel két folyamat révén lehetővé teszi a metabolitok bejutását és kilépését a sejtbe: endocitózis és exocitózis.
A membrán másik említhető példája a test szintjén az alapmembrán, amely szöveti szinten játszódik le, a szövetek rendezett módon csoportosulnak vagy agglomerálódnak és egyesülnek egy adott funkció, az alap E szövetek egyike egy kis kollagén lapból áll, amely az "alapmembrán" nevet kapta, amelynek fő feladata az emberi testet alkotó különböző szövetek támogatása. Mint egy másik típusú membrán, amely szerves szinten kiemelkedhet, a nyálkahártya isEzek összeolvadnak és egymás mellett helyezkednek el az üregekben, hogy kialakítsák a kórokozók elleni fő védelmi vonalat, amely nyálka, mivel e membránok elhelyezkedésére példa az orrlyukak.