Több mondat egyesítését foglalják magukban koordinációs kapcsolatokon vagy egymás melletti szüneten keresztül (amely összefüggő egyenértékű elemek nem nexusos uniója).
A koordináció által összeállított mondatok olyan kifejezéseket mutatnak be, amelyek az egyenlőség feltételei között egyesülnek: "Fiúk és lányok fociznak", "Öregek énekelnek és táncolnak". Meg kell jegyezni, hogy ezek a kifejezések összekapcsolhatók linkekkel vagy azok nélkül.
Mint mondjuk, ezeknek az összetett mondatot létrehozó mondatoknak megvan a legfőbb pecsétje, hogy önállóan is képesek működni abszolút autonóm módon.
Ezeknek a mondatoknak a fő jellemzője, hogy ugyanazon szintaktikai síkon vannak, vagyis azonos rangúak, ráadásul összekapcsolás vagy nexus kapcsolja össze őket. Nézzünk meg három konkrét példát:
"Csapatom megnyerte a játékot, de nem a bajnok."
- Korán hazaértem és elkészítettem a vacsorát.
- Barátom tanul, unokatestvére dolgozik.
Az összehangolt összetett mondatoknak számos lehetősége van, az őket összekötő link típusától függően. Egyrészt kopulatív (A barát játszik, és az unokatestvére olvassa). Van még a dilemma (Adja meg nekem a pénzt, vagy menjen). Az összetett eloszló mondat (Itt esik, ott napos). Az ellenfél (megnyertem a játékot, de nem voltam elégedett). Végül az összetett magyarázó mondat (Nagyon fiatal munkavállaló, vagyis nincs tapasztalata).
- Koordinációs összetett mondat: ugyanazon entitás két (vagy több) mondatát (egyik sem „fontosabb” vagy szinttel magasabb a másiknál) összekötők (linkek) kötik össze, amelyek a korreláció explicit jellegét kovácsolják. A linkek mindkét mondattól függetlenek, és ugyanaz az entitásuk és viselkedésük, mintha függetlenek lennének. Ezért kopulatív, hátrányos (disztributív), diszjunktív vagy magyarázó típusú linkekről (és mondatokról) beszélünk.
- Alárendeltségből összeállított mondat: egy mondat (vagy állítás) integrálódik egy másikba, nyelvtani funkciót tölt be (tantárgy, név kiegészítés), attribútum, elöljáró kifejezés, körülményes kiegészítés), vagyis a másodlagos mondat ugyanúgy hat benne, mint egy szintagma. Ezért azokat a mondatokat, amelyek Suj., CD, Atr., CN vagy az elöljárószó kifejezései, a főnévi kifejezés jellemző funkciói, tartalmi vagy kiegészítő mondatoknak (vagy állításoknak) nevezzük; azokat, amelyek egy név kiegészítéseként, egy melléknévi kifejezés tipikus funkciójaként működnek, melléknévi vagy relatív mondatoknak nevezzük, végül mellékmondat vagy körülményes mondat neve alatt szerepel mindazok számára, akik a közvetett kiegészítés, a szokásos funkció funkcióját töltik be. mellékmondat kifejezés. Az OO-n belül.
- Mellékelt mondatok: azt mondják, hogy két vagy több mondat kerül egymás mellé, ha nincs kapcsolat közöttük, ennek ellenére értelmezhetjük, hogy a köztük lévő kapcsolat ugyanolyan típusú, mint a koordináták vagy beosztottak között.
