Az előfogalom szót a legtöbb esetben arra használják, hogy megmutassák valakinek az elképzelését vagy értékelését, de elhamarkodottan vagy előre jelzett módon, röviden: az a vélemény, hogy van valamivel vagy valakivel különösen korábban idő, anélkül, hogy biztos lennék benne.
Az előítéletek általában kritikával járnak (pozitív vagy negatív) egy témával vagy helyzettel kapcsolatban, anélkül, hogy ehhez minden szükséges korábbi adat rendelkezésre állna. Nagyon könnyű az embereket elragadni a látszat és előre megítélni, anélkül, hogy valóban tudnák, hogy igaz-e, amit gondolnak. Például a tetovált fiatalok mindig azt a benyomást keltették, hogy bűnözők vagy csavargók, azonban ötlet készül ezekről az emberekről, ez valószínűleg téves. Ebben az értelemben olyan előítélet alakul ki, amely szorosan kapcsolódik a diszkriminatív magatartáshoz, ami egészségtelen következményekhez vezethet.
Akkor elmondható, hogy amikor az ember iránti előítélet rendkívül negatív, akkor hajlamosabb lesz az elutasításra, még akkor is, ha erre nincs elegendő adat.
Másrészt a pedagógia területén ez a kifejezés az a kép vagy elképzelés, amelyet a hallgató a valóság valamilyen elemével kapcsolatban birtokolhat, és amely a valódi fogalmak használatának tanítási szakaszának kezdetét jelenti.
Ami a tudományt illeti, az előítéleteket tekinti a tudós elengedhetetlen hajlamának arra, hogy egy adott témában megerősítse az előzetes ismereteket, ezáltal elősegítve a domináns eszmék fenntartását.
