Az induktív érvelést "alulról felfelé" logikának is nevezik. Ez egyfajta érvelés, amely általános példák vagy események alapján általánosított állítások létrehozására összpontosít. Amikor ilyen típusú érvelést hajtanak végre, konkrét példák alapján dolgozunk, amelyek igazak lehetnek vagy nem; akkor átkerülnek általánosított fogalmakba.
Mondhatjuk, hogy az induktív érvelés úgy működik, mint egy eszköz a kifinomult matematikában, bár csecsemőkorunk óta használjuk! Amikor induktív érvelést alkalmazunk, tapasztalataink és megfigyeléseink alapján következtetéseket vonunk le arról, hogy mi fog történni a jövőben. Az első néhány alkalommal, amikor gyerekkorunkban ledobtunk valamit, a tárgy a földre esett. Végül úgy döntöttünk, hogy ez a minta folytatódik, függetlenül attól, hogy mi volt a tárgy: a dolgok esnek. Az induktív gondolkodás fontos módja annak, hogy új dolgokat fedezzünk fel a matematikában.
Tudományos szempontból az induktív gondolkodás a XVII. Századtól alakult ki Francis Bacon filozófus közreműködésével. Ez a filozófus úgy vélte, hogy általános következtetésekre lehet jutni olyan táblázatokon keresztül, amelyekben az adatokat szisztematikusan és rendezett módon gyűjtik a tanulmányozottakkal kapcsolatban.
Általánosságban elmondható, hogy ez az érvelési forma az adott részről az általánosra terjed. Így bizonyos esetekben bizonyos szabályszerűség figyelhető meg közöttük, és ez a logika teszi lehetővé általános következtetés levonását. Más szavakkal, a konkrét tényeket részletesen megfigyelik, és ezt követően törvényt javasolnak, amely megmagyarázza ezen események szabályszerűségét.
Az indukció általános törvényeket hoz létre a valós események megfigyelése alapján. Ezért ez egy általánosítás, amely hamis lehet. Következésképpen az induktív módszer következtetései vagy törvényei valószínűek, és csak addig érvényesek, amíg egyetlen eset sem mond ellent az általánosításnak. Az induktivizmust bírálták mint érvényes érvelési stratégiát, mert számos kiskapu van benne.
Az induktív és a deduktív két különböző érvelési módszer, amelyeket a filozófia és szinte minden tudományos kutatás is széles körben alkalmaz.
Ezek a módszerek a logikus gondolkodás és az analitikai folyamatok részét képezik, de fontos tudni, hogy teljesen különböznek egymástól, és hogy a kutató igényei alapján alkalmazzák őket.
