A tudatos alany „az a személy, aki tudja”, aki elvégzi a tevékenységet a tudás. Ő az, aki észlel valamit, aki elméjével rendelkezik egy lény jellemzőivel. A kognitív képességek (szem, fül, megértés stb.) Lehetővé teszik, hogy valaki észrevegye, mi történik körülöttük. Ez a tudásközpont a Tudó tantárgy.
Sok filozófus elmélkedett azon tudás szintjén, amelyet az emberek képesek vagy el tudnak érni. Tudóként vannak olyanok, akik azt állítják, hogy az ember nem fér hozzá a végső igazsághoz vagy valósághoz, inkább ismer bizonyos jelenségeket, amelyek ebből fakadnak. Ebben az értelemben a tudást a valóságból kinyert tudásnak vesszük, a szubjektum azon kívül helyezkedik el.
Különböző típusú akciók léteznek. Vannak olyan cselekvések, amelyek immanensek, vagyis öncélúak. A megkülönböztethetetlen cselekvéstípus a megismerés cselekménye, mivel a tudás nem eszköz a cél vonatkozásában, hanem egy olyan cél, amelynek önmagában pozitív érvényessége van.
A filozófia története során különböző tudáselméletek léteznek, amelyek vitát nyitnak a tudásfolyamat körül. Vannak gondolkodók, akik úgy gondolják, hogy az emberek tudásuk révén hozzáférhetnek a valósághoz. Ez a helyzet például Aquinói Tamás reális gondolatával.
A pozitivizmus mint filozófiai áramlat, amely kimondja, hogy az ismerő szubjektum csak a valóság megnyilvánulásának érzékelésében képes, a valóságnak csak egy aspektusa, mivel abszolút módon nem fér hozzá a valósághoz.
Másrészt a konstruktivizmus megerősíti, hogy a tudó szubjektum szubjektivitásából építi fel vagy generálja saját valóságát. Abból ki lehet mondani, hogy a valóság nem külső, hanem a legbensőségesebb magjához tartozik, ez egy pszichés apparátus által létrehozott mentális reprezentáció, és az egyének állandóan kölcsönhatásba lépnek a valósággal, hogy valamilyen tudást generáljanak környezetük megértéséhez, alakítsa át igényeinek megfelelően, és alkalmazkodjon a környezetéhez.
Tudatos szubjektumként (akinek van tudása) az emberi lény szabad, mert gondolata szerint eldöntheti, mit tegyen. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a tudás mentesül a társadalmi interakciók alól.
