A televíziózás az egyik legnépszerűbb kommunikációs eszköz világszerte, amely hangok és képek küldésén és fogadásán alapul, különféle médiumokon keresztül, mint például műholdas, kábel, rádió. Népszerűsége a könnyű hozzáférésében rejlik, mivel emberek millióinak van lehetőségük azonnali és könnyű hozzáférésre.
Ez a fontos kommunikációs eszköz a 20. század elején jött létre, azonban csak a század közepén vált tömegessé, amikor sok európai és amerikai család hozzáférhetett az első olcsó háztartási készülékekhez, amelyek televíziós csatornákat sugároztak.
Jellemzői között van a jel, ez a rádió segítségével történik, benne a képeket kis négyzetekre bontják, amelyek rendeződnek, antennákon keresztül terjednek, majd a televíziós dekóderben fogadják őket. Eleinte a televízió által vetített képek fekete-fehérek voltak; később színesek, és ahol a kép eléréséhez különböző színeket használnak.
További jellemzője a programozás, amely már nem egyszerű technikai elem, szociokulturális jelenséggé válik. A közvélemény gyakorolt nagy befolyást kiválasztása révén a programozás, ami történt, hogy folyamatosan változnak. A nagy televíziós társaságok hajlamosak megváltoztatni programjaikat annak érdekében, hogy kielégítsék a lakossági igényeket, és így fenntartsák a közönség értékelését.
Az új technológiák megjelenése ellenére a televízió olyan közeg, amely nem megy ki a divatból, és a közönség egyik kedvence. Sokan arról álmodoznak, hogy egyszer televízióban lesznek, mivel úgy vélik, hogy minden fontosnak tekinthető a televízióban van.
Jelenleg a digitális televízióval foglalkoznak, sokkal nagyobb meghatározást mutat, mint az analóg televízió, a jel típusán kívül ugyanahhoz a rendszerhez igazított dekóderre van szükség. Fontos megjegyezni, hogy világszerte megállapodások születtek a híres "analóg áramszünet" megvalósításáról, amely világszerte a digitális jelet eredményezi.