Mi az elbeszélő szöveg? »Meghatározása és jelentése

Az elbeszélő szöveg az a történet, amely egy olyan eseményből készül, amely valamilyen helyen és időben zajlik, tartalmazhat akár valós, akár képzeletbeli karaktereket. Minden szerzőnek megvan a saját mesemondási stílusa, de vannak olyan szabályok, amelyeket be kell tartani. Az elbeszélő szövegek között találhat híreket, közleményeket és újságírói jelentéseket.

Az elbeszélő szövegekben a párbeszédeket közvetlenül hozzák létre, más szavakkal, amit a szereplők mondanak, azt átírják, miközben kifejezik, és az igéket jelen időben használják.

Az elbeszélő szöveg funkciója a történetek tájékoztatása, szórakoztatása vagy elmesélése, nagyon sajátos jellemzője van, amely az elbeszélő jelenléte, aki részt vesz a történetben, legyen az valós vagy fiktív.

Az elbeszélő szöveg stílusa az íróra jellemző, minden szerzőnek megvan a maga módja a dolgok látására, a tények vagy történetek egymáshoz való viszonyítására és elmondására, valamint a saját nyelvét használja. Éppen ezért az ilyen típusú szöveget gyakran használják az irodalomban, általában prózában írják, és néha vers is használható, szóban vagy írásban is előadható.

Elbeszélő szövegelemek

Tartalomjegyzék

Az elbeszélő szöveg olyan, amelynek valós vagy fiktív eseményei vannak, amelyek egy adott térben és időben történnek, alapvető elemei:

A szerkezet három részre oszlik:

1. Bevezetés: rajta keresztül elmondható az elmesélendő történet és kijelenthető a különböző helyzetekben kialakuló konfliktus.
2. Csomó: ez a történet teste, ahol az elbeszélt események kibontakoznak.
3. Eredmény: ez a szövegrész, ahol a bevezetőben felvetett és a csomópontban kitett konfliktusok megoldódnak.
4. Tér és idő: ez arra a fizikai környezetre vonatkozik, ahol az események zajlanak.
5. Tér: az események helyszíne.
6. Idő: az időkeretben megkülönböztetik a „külső időt” , azt a pillanatot, amelyben az események kibontakoznak, és „belső időt” az elbeszélés által lefedett teret.
7. Elbeszélő: az a személy, aki elmondja a történetet vagy a tényeket, fontos annak tisztázása érdekében, hogy a szerző és az elbeszélő nem feltétlenül ugyanaz a személy, az elbeszélő csak a történet elmondására korlátozódik.
8. A karakterek: az esettől függően csoportosíthatók:
9. Főszereplő: az elbeszélés főszereplője, és általában a történet során és az események szerint alakul.
10. Másodlagos: ez a karakter általában nem fejlődik ki, és lapos, vagyis kevés és egyszerű.
11. A diskurzus: a beszéd narrációban zajlik, de más szempontok, például a leírás és a párbeszéd is számítanak.

Elbeszélő szövegek jellemzői

Az elbeszélő szöveg legkiemelkedőbb jellemzői:

• A műfajok sokfélesége: az elbeszélés irodalmi műfaja nagyon tág, történetekből, mesékből, regényekből, újságírói hírekből, véleménycikkekből és krónikákból áll, amelyek célja az események vagy történetek átadása az olvasónak.
• Az Elbeszélő: az a személy, aki a történet elmeséléséért felelős, lehet valaki, aki része annak, lehet a főszereplője vagy egyszerűen csak néző, aki csak figyeli és elmondja az eseményeket.
• A történet szekvenciális felépítése: az elbeszélés révén egy bizonyos esemény ismertté válhat, a cél a történet elmesélése, ahogy történik.
• A stílus fontossága: az egyes szerzők stílusa nagyon fontos, egy történet elbeszélésekor fel kell váltania az olvasó érdeklődését, ezért elemezni kell annak módját. Más a művészi eseményről szóló újságírói krónika, egy regény elbeszélése.
• Következtetés, morális: az elbeszélő szöveg ezen részében tanítás vagy erkölcs alakítható ki.

Az elbeszélő szövegek típusai

Az elbeszélés olyan beszédek, amelyeket különböző jellegű narratív szövegekben dolgoznak ki. Az elbeszélő szövegek típusai a következők:

• Irodalmi elbeszélés: ebben a típusú szövegben a szerző képek és összehasonlítások révén jól kidolgozott nyelvet mutat a kifejezés növelése érdekében, hogy művészi céllal meséljen. Ebben a besorolásban kiemelkedik a regény és a novella.
• A történeti elbeszélés: ebben a fajta elbeszélésben kiemelkedik a krónika, a napló és az életrajz. Egyes történetek releváns eseményeket és eseményeket tárnak fel egy karakter által.
• Újságírói elbeszélés: Az ilyen típusú elbeszélés (a hír) célja az események nyilvánosságra hozatala, az erre a célra használt eszközök a közösségi hálózatok és a média.

A gyermekeknek szóló elbeszélő szövegek olvasása a legpraktikusabb módszer a történetek és mesék olvasásával megtanítani nekik, mi az elbeszélés. Nagyszámú elbeszélő szöveg szól a gyermekek számára, kellemes írások a kitalált és a gyermeki történetekről, amelyek az oktatásuknak és kikapcsolódásuknak szólnak.

A rövid elbeszélő szövegeket a szerzők azért hozták létre, hogy rövid elbeszélésekben példákat mutassanak be nagy irodalmi művekről, és így bemutassák azokat a különböző módokat, amelyekkel a szerzőnek meg kell mutatnia a történetét.

Narratív szöveg példa

Példa elbeszélő szövegre:

Az Aeneid töredéke, írta: Virgilio.

A kabóca és a hangya (Jean de la Fontaine)

• -Fizetem az adósságát az ő érdekeivel: -mondta neki- az aratás előtt adom hazámat.

  De a hangya egyáltalán nem nagylelkű, és ez a legkevesebb hatása. És megkérdezem a kabócát:

  -Mit tettél, amikor meleg és szép volt az idő?

  - Éjjel-nappal szabadon énekelt - válaszolta a gondtalan kabóca.

  -Mivel énekeltél? Tetszik a frissességed! Nos, akkor kezdj el most táncolni, barátom.

• - Ne csak szórakozásból töltse az idejét. Dolgozzon, és takarítsa meg betakarítását a szűkösségre "

Fontos megemlíteni, hogy az interneten különböző webhelyek különböző módon nevezik meg az elbeszélő szöveget, például a „Wikipédia elbeszélő szövege” keresés során képesek leszünk megtalálni ezt a típusú szöveget elbeszélésként, hasonló jelentést adva a korábban kitettnek.