Szigorú értelemben a fellebbező az a szó, amelyet egy személy vagy dolog leírására használnak, annak jellemzőire összpontosítva. Ugyanígy, ez a szó lehet meghatározni, mint a kifejezés, hogy cserélje ki a megfelelő nevet egy tárgy vagy személy, és általában az egyes hiba, hogy rendelkezik vagy jól, néhány különösen jellemző. A becenév szinonimájaként a becenév az a minősítő, amely minden lény nevéhez hozzáadódik. Amerikában gyakori, hogy a családneveket vagy vezetékneveket így hívják.
A nyelvészetben a kommunikációs cselekvés az, amelynek célja valaki figyelmének lekötése, vagyis a befogadó befolyásolása. Másrészt a mezőn belül a szót használják arra is, hogy meghatározzák a tárgyak vagy egyének bizonyos osztálya által neki adott nevet, amely ezek közül csak egyet említhet, de nem említené az individualizáló jellemzőket; erre példa a könyvek, cipők, ruhák vagy az emberek. A hivatások szorosan kapcsolódnak a fellebbezőkhöz, mivel ezek a főnevek arra szolgálnak, hogy felhívják a hallgató figyelmét. Hasonlóképpen, azokban a nyelvekben használják, amelyekkel az invokáció kifejezhető.
Becenevként vagy becenévként a név személyes árnyalatot kaphat, a tipikus csoportnév maradhat. Általában az adott személy vagy állat emlékezetes cselekedetét vagy cselekedetét veszik figyelembe, fizikai tulajdonságain és viselkedésén kívül. A becenevek nem korlátozódnak emberekre vagy állatokra, objektumok, sőt meghatározott földrajzi helyek is kaphatnak ilyeneket, amelyek bizonyos elismerést élveznek, vagy kiemelkednek a többiek közül.
