A biogeográfia az a tudomány, amely felelős az élő szervezetek bolygón történő eloszlásának okainak és következményeinek vizsgálatáért. Fő célkitűzései az élő szervezetek megjelenésének, szaporodásának és kihalásának megfelelő körülményeinek elemzésén, valamint a növény- és állatfajok földrajzi területeken történő eloszlásának osztályozásán alapulnak.
A biogeográfia két területre oszlik:
- Zoogeográfia: ennek az ágnak a feladata annak vizsgálata, hogy az állatok hogyan oszlanak meg a világban, valamint az állatok szaporodási modelljei és az említett szaporodásért felelős elemek.
- Fitogeográfia: ennek a tudományágnak a feladata a növények eredetének, elterjedésének, összekapcsolódásának, egyesülésének és fejlődésének tanulmányozása, azok földrajzi elhelyezkedésétől függően. Más szavakkal: elemezze a növények élőhelyét a bolygón.
Mindkét tudományterület viszont vízi és földi környezetekre oszlik.
A biogeográfia általában két megközelítést rögzít:
- Történelmi biogeográfia, amely nagyobb hangsúlyt fektet a változó időre. Ami azt jelenti, hogy ez a terület megvizsgálja azokat a történelmi viszonyokat, amelyek leírják az összes élőlény jelenlegi eloszlását.
- Ökológiai biogeográfia, amely relevanciát ad a változó térnek és az élőlények jelenlegi eloszlására irányul.
A fontos természettudósok jelentős mértékben hozzájárultak a biogeográfiai tudomány létrehozásához, közülük néhány: Charles Darwin és Alexander von Humboldt, valamint Alfred Russel földrajzkutató. Mindezek a szakértők megerősítették, hogy az élő organizmusok eloszlása egy közös helyről származik, ahonnan továbbterjedtek minden oldalra. Ezt a diszperziós elméletet azonban a 20. század során át kellett értékelni, az elsők között ezt tette León Croizat, aki új ötleteket adott a lemeztektonikára és a Pangea szegmentálására vonatkozóan, amelyek megmutatták a kontinentális tömeg megosztottságát. Ez azt jelentette, hogy azok az élőlények, amelyek korábban egy meghatározott területen voltak, a kontinensek szétválásakor fejlődtek. Ebben az értelemben felmerül az az elképzelés, hogy minden élőlény egyszerre fejlődik, azzal a területtel, ahol élnek.
