A metafizikában egy chela egy felemelkedett diák tanítványa, aki teljesen mentorált ügynek van szentelve, és aki minden nap ennek a szent küldetésnek szenteli idejének egy részét. ez a szó hindu eredetű, és az ókorban gyakran "cheta vagy cheda" néven írták és ejtették.
Chela jelentése "szolga", egyfajta mester követő vagy tanítvány, akitől utasításokat kap. A tanár és tanítványa között fennálló kötelék örökké szent, sokkal több, mint egy apa és egy fiú viszonya; mivel bár igaz, hogy az apa a testet a megtestesülő léleknek adja, az is igaz, hogy a tanár arra ösztönzi az említett lelket, hogy legyen és láthasson, megtanítja megérteni és annak lenni, ami a legmélyebb.
A chelák élete tele van örömmel, gyönyörű dolgokkal, de tele van olyan követelésekkel is, amelyekhez a tanítvány legtisztább nemessége szükséges, hogy a felsőbb lény minden hatalma vonzódjon cselekedeteihez. Így megszerezheti és megalapozhatja mindazokat a szellemi és szellemi képességeket, ahol a mesterek laknak.
Az elérés elsajátítása a tanítványság célja, azonban nem szabad egyedül profitot keresni, hanem mivel mindazokat a lélekben élő erőket meg kell újítani az emberiség szolgálatában, mert ez a fenséges út az önhódítás.
A chelák részeként létrehozott elvek vagy szabályok némelyike:
Elkötelezettnek kell lennie a mester feltétel nélküli szolgálata mellett.
A tanítványnak át kell gondolnia hiányosságait, és azokon kell dolgoznia a jobb szolgáltatás érdekében.
A chelának ki kell fejeznie vágyát, hogy Istent szolgálja, együttműködve felebarátjával.
A tanítványnak minden nap óvnia kell magát a negatív hatásoktól, függetlenül attól, hogy azok láthatók-e vagy sem. és mindenekelőtt a gyakorlatban kell alkalmaznia mindent, amit tanítanak neki.
Miután elfogadta, a chelának különböző tapasztalatokat kell átélnie, amelyeket a tanár szükségesnek tart, hogy kialakítsa és tökéletesítse azokat a módokat, amelyeket az élet áramlata használ, mielőtt tanárokká válna, és át kell mennie az örök felszabadulás dicsőséges ajtaján..