Ez egy vizes közeg, amelynek nincs látszólagos szerkezete és tulajdonságai. A citoszol, más néven citoplazmatikus mátrix vagy hialoplazma, a sejtekben helyezkedik el, és képezi a citoplazma intracelluláris folyadékának többségét, amely citozolból és kis organellákból áll. A citoszolt membránok választják el, amelyek különböző rekeszeket alkotnak.
A citoszol a vízben oldott anyagok komplex keveréke, ez a fő komponense (kb. 85%). A többi komponens főleg ionok, fehérjék, lipidek és szénhidrátok gázok szén.
A szemcsés szerkezetek két fő típusa van diszpergálva a citoszolban: többek között riboszómák és glikogéngranulák, lipidgömbök.
A riboszómák átmérője 20 nm, néhányuk szabad a citoszolban, és részt vesz a sejtre specifikus fehérjék szintézisében; mások az endoplazmatikus retikulum citoplazmatikus arcához kapcsolódnak, hogy szintetizálják a kiválasztásra szánt fehérjéket vagy a membránfehérjéket.
A maguk részéről a glikogén szemcsék és a lipid gömbök mérete és jelenléte nagyon változó számban van, bár általában nagyobb, mint a riboszómáké. Ezek üzemanyagtartalékot jelentenek.
A citoszol működése a sejt típusától függően változik. Az eukarióta sejtekben a citoszol a sejtmembránon belül helyezkedik el. Hasonlóképpen, a citoplazmában is szerepel, ez utóbbi magában foglalja a plasztidákat, a mitokondriumokat és más organellumokat. Ezekben a sejtekben a citoszol nem fedi le az organellák szerkezetét, és nem foglalja magában a belső folyadékokat sem, csak egy mátrix folyadékot képvisel, amely az organellák körül található, és bár sok anyagcsere útvonal fordul elő benne, másokat az organellák tartalmaznak.
Ezzel szemben a prokarióta sejtekben az anyagcsere kémiai reakcióinak nagy része a citoszolon belül megy végbe, mások a periplazmatikus térben vagy a membránokban fordulnak elő. Emiatt a biomolekulák összes csoportjának képviselői megtalálhatók a citoszolban. Ezenkívül citoplazmatikus mozgások vagy áramlások zajlanak le a citoszolban (ciklózis), amelyek egyes organellák elmozdulásához vezetnek.
Noha a citoszolnak több funkciója van, elsősorban a glükóz lebontásában (glikolízisben) játszik szerepet, és felelős az információ továbbításáért a sejt plazmamembránján keresztül, a sejtmagig.
