Ez az egyház azon tagjainak sora, akik felhatalmazást kapnak ugyanezek szertartásainak lebonyolítására, és hierarchiájában bármilyen helyzetben vannak. A keresztény egyházakban a papság az apostolokból és a Krisztus által kijelölt "hetvenből" származik, hogy tanításait "minden városban és minden helyen" folytassa (Lk 10,1). Ezeknek a férfiaknak a munkája az, amit ma missziós munkának neveznek: mind evangélizátorok, mind pedig tanítók voltak. Az egyház növekedésével a püspökök és az alacsonyabb klérusok hierarchiáját vagy rétegzett kategóriáit vezették be. A helyi viszonyok szerint más hierarchikus rangokat kellett létrehozni, például érseket és főespereseket, akik felügyelték az egyházi papságot, vagy papok és az egyházi közösség tagjai csoportja egy plébánián.
A társadalomban élő vallási rend lelkészeinek csoportját rendszeres papságnak nevezik. A világi papság viszont egyértelműen keresztény katolikus kifejezés, és meghatározza azoknak a papoknak a csoportját, akik közvetlenül az egyházmegyei püspöktől függenek, és akik munkájukat a hívek társadalmában és érdekében végzik.
A protestánsok közül az egyházfőt általában ministránsnak vagy lelkésznek tekinthetjük. A klerikális funkciókra jellemző öltözködés vallási felekezetenként eltér.
