A komenzalizmus egyfajta interakció, amely a biológiában fordul elő, és abból áll, hogy az egyik fél valamilyen előnyhöz jut, míg a másik nem, azonban nem sérül. Ez a kifejezés a latin "com Mensa" szóból származik, és "asztalt oszt meg" jelent. Eleinte ezzel a végződéssel írták le a második állat által felhasznált élelmiszer-hulladékot, például az ártalmas madarakat, amelyek megeszik azt, amit a vadállatok maguk mögött hagynak.
Ennek a kifejezésnek világos példája az a kapcsolat, amelyet az oroszlánok bizonyos madarakként, például rombolóként hoztak létre, mivel ugyanazon a területen tartózkodva kihasználhatják a macskák által elejtett állatok maradványaival való táplálkozás előnyeit, mivel ezek a madarak nem vadászni tudnak.
A kommensális viszony egy másik típusa a cápák és a remorák között létezik. Ezek olyan halfajok, amelyeknek olyan tapadókorongja van, amely lehetővé teszi számukra, hogy észrevétlenül tapadhassanak a cápák testéhez, hogy táplálékkal az ételmaradványok, amelyeket maguk mögött hagynak.
A természetben és az állatvilágban számos ilyen eset fordul elő, például baromfiban élő mezei egerek, és bennük vannak rovarok, amelyek megeszik az ott található gyökereket, valamint azok a maradványok, amelyek ezek a rágcsálók esznek, ez egyfajta "bérbeadásnak" nevezett kommenzalizmus.
Egyéb típusok: a phoresis és az antibiosis.
A phoresis nem más, mint egy második állat használata önmagának szállítására, amire példa a bálnákon vagy cápákon mozgó hal.
Az antibiózis túlmutat egy másik állat felhasználásán, mert létrehoznak egy kapcsolatot, de ezek bármelyikének halála után erre példa a remete rák, amely csigahéjat él.
Ahogyan létezik kommenzalizmus, ennek ellentéte is, mint az amensalizmus, és ez nem más, mint két élőlény kapcsolata, ahol az egyik a másik cselekedeteinek köszönhetően káros. Példa erre: sorolja a nagy fákat, amelyek eltakarják a napfényt a kisebb növényekhez, megakadályozva, hogy a közelükben éljenek.
