Alapvetően obszcénitásokat kell beilleszteni a beszélgetésekbe, amelyeket az egyén folytathat. Idegsejtek kopása okozhatja, amelyet viszont stresszes életmód, magas zsírtartalmú ételek fogyasztása, éjszakai pihenés hiánya, gyakori dohányzás és magas vérnyomás okoz; azon környezet mellett, amely egy személynek ki lehet téve, például olyan anya, aki életének minden területén befolyásolja őt, vagy éppen ellenkezőleg, ez egy régen megélt traumatikus esemény lehet.
Azok a betegek, akiknél ennek a mániának megfelelõ tünetek jelentkeznek, hajlamosak gyorsan, koherencia nélkül, meggondolatlanul és nehezen fenntartható kijelentéseket fenntartani. A beszélgetések során káromkodásokat tartalmaznak, mint bármely más kifejezést, még akkor is, ha az a tárgyalt témához kapcsolódik, vagy sem. A betegség érdekessége, hogy nem támadja meg folyamatosan az áldozatot, csak rendkívüli szorongás esetén fordul elő, vagy bizonyos idegességet ró az egyénre; például beszélgetés közben egy állásinterjún.
A diagnózist csak szakember gyakorolhatja, a pácienssel folytatott beszélgetés révén, ezért alapvetően klinikai jellegűnek tekinthető. Bár, mint minden diagnózisban, ki kell zárni azokat a betegségeket, amelyek összefüggésben lehetnek vagy nagy hasonlóságot mutatnak a kezelthez képest, és így az állapot értékelhető.
A kezelés abból áll, hogy a pácienst klinikára veszik fel, ahol a javulásukhoz szükséges ellátást biztosítani lehet, valamint a tünetek megjelenése során alkalmazott gyógyszerekkel együtt az agy visszatér normális állapotába. Amikor a beteg helyzete teljesen javult, és az őt irányító orvosok észreveszik, akkor felmenthetik, és otthon folytathatja gyógyulását.
A megelőzéshez meg kell kerülni minden külső okot, például az alváshiányt, az étkezés elhagyását, a stresszes rutin fenntartását, stimulánsok vagy pszichotrop gyógyszerek fogyasztását. A hasonló állapotok korai felismerése elősegítheti a coprolalomania, mint fő betegség kizárását.
