A történetírás szerint, amint a történelemben azt mondják, hogy az emberiség írásban hagyja el saját történelmét, a konjunktúra olyan történelmi időt jelent, amely rövid lehet, vagy éppen ellenkezőleg, elmúlt évek, évtizedek, sőt évszázadok is. Az említett idő a kérdéses idő teljes időtartamából és a konkrét eseményekből áll. A koncepció egyszerűbbé és érthetőbbé tételéhez érdemes megemlíteni néhány olyan helyzetet, mint például: gazdasági folyamatok, forradalmak, társadalmi és politikai válságok.
A köznyelvben a konjunktúra kapcsolódik azokhoz a külső elemekhez, amelyek befolyásolják valaminek vagy valakinek a valóságát. Egy milliomos az országában kialakult biztonsági helyzet miatt kénytelen mozgósítani testőreivel, és háza körül villamos rácsokkal ellátott nagy falakat építeni családja védelme érdekében. A férfinak nincsenek kényelmesek ezek a döntések, de a kontextus arra kényszeríti, hogy így cselekedjen.
A helyzet társadalmi, politikai, gazdasági, sőt földrajzi, éghajlati és meteorológiai, helyi és nemzetközi elemekből áll, de mindig rövid távú helyzetről van szó, ami nem elegendő a gazdasági ciklus megalapozásához. Ezért mondják, hogy a helyzet ideiglenes amikor átmeneti a kurzus a gazdasági folyamat.
Azok a feladata, hogy a gazdaságpolitikai döntések mindig volt figyelmes, hogy a helyzet. A kormányok létrehozták a konjunktúra tanulmányozására hivatott ügynökségeket, kezdve a New York-i Nemzeti Gazdasági Kutatási Hivatal 1920-as alkotmányával, amelyet Wesley Clair Mitchell amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora vezetett. A Szovjetunió ugyanebben az évben hasonló nyomozó szolgálatot hozott létre.
A privát szektorban az Egyesült Államok volt az első, hogy vizsgálja meg a gazdasági ciklusok, vagyis a konjunktúra a magánszektorban a gazdaság, ami számukra meghatározó változó kialakításában a saját termelés, az értékesítés és az export célok segédprogramok
Ezen inspiráció alapján az állami stratégiai tervezési modellek hajlamosak voltak tanulmányozni a konjunktúrát, vagyis a szerencsés vagy szerencsétlen epizódok egymásutániságát a nemzeti és a nemzetközi gazdasági folyamatban, hogy rövid távon azonosítsák a lehetőségeket és a fenyegetéseket.
Mitchell professzor, aki hajlamos a behaviorizmusra, azzal érvelt, hogy a közgazdaságtan jelenségei az emberi viselkedés világához tartoznak, ezért a gazdasági szereplők közötti kölcsönös cselekvések és reakciók eredményei. A gazdaság jelenségeiben az emberek ösztöneit és a külső környezet körülményeit befolyásolja, amelyben működnek. Ezeknek a jelenségeknek a tanulmányozásához a behaviorizmus objektív, kísérleti és összehasonlító jellegű módszereket alkalmaz, kémiai és pszichológiai szempontból átvéve azokat. De ennek a gazdasági gondolkodásnak a jelentősége az értékben rejlikamelyet a gazdaság folyamatában az emberi magatartásnak tulajdonít. Logikusnak tűnik azt gondolni, hogy a gazdasági és ökonometriai adatok és képletek nem oldódnak meg mindent, és hogy az ember félelmeivel, előítéleteivel, tudatlanságával, ambícióival, hiúságaival, vagyis "viselkedésével". Döntő befolyással van a gazdasági események menetére.
