A rétegződés a társadalom társadalmi-gazdasági rétegekbe sorolása, foglalkozásuk és jövedelmük, vagyonuk és társadalmi helyzetük, illetve származtatott (társadalmi és politikai) erejük alapján. Mint ilyen, a rétegződés az emberek relatív társadalmi helyzete egy társadalmi csoporton, kategórián, földrajzi régión vagy társadalmi egységen belül. A modern nyugati társadalmakban a társadalmi rétegződést jellemzően három társadalmi osztályként különböztetik meg: a felsőbb osztályt, a középosztályt és az alsó osztályt. Viszont minden osztály fel lehet osztani rétegekre, pl. A felső, a középső és az alsó réteg. Továbbá társadalmi réteg kialakulhat rokonság vagy kaszt, vagy mindkettő alapján.
Az emberek társadalmi réteg szerinti kategorizálása minden társadalomban előfordul, a komplex, állami vagy policentrikus társadalmaktól kezdve a törzsi és feudális társadalmakig, amelyek a nemesi osztályok és a paraszti osztályok közötti társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapulnak. Történelmileg a vadászó-gyűjtögető társadalmak meghatározhatók társadalmilag rétegzettként, vagy ha a társadalmi rétegződés a mezőgazdasággal és a társadalmi cserék közös cselekedeteivel kezdődött, akkor ez továbbra is kérdés a társadalomtudományokban. Határozzuk meg a szerkezetek a társadalmi rétegződés fakad egyenlőtlenségek státusz az emberek között, ezért a fokú társadalmi egyenlőtlenség meghatározza a társadalmi réteg egy személy. Általában minél nagyobb a társadalom társadalmi összetettsége, annál több társadalmi réteg van a társadalmi differenciálás révén.
A világ és az üteme a társadalmi változás ma nagyon eltér a Karl Marx, Max Weber, vagy akár C. Wright Mills. A globalizálódó erők gyors nemzetközi integrációhoz vezetnek, ami a vélemények, termékek, ötletek és a kulturális világ egyéb aspektusainak cseréjéből fakad. A közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra fejlődése, ideértve a távirat és az internet utókorának növekedését, fontos tényezők a globalizációban, ami a gazdasági és kulturális tevékenységek nagyobb kölcsönös függőségét generálja.
Mint egy nemzeten belül egy rétegzett osztályrendszer, úgy a világgazdaságra nézve is láthatjuk az osztálypozíciókat a tőke és egyéb források nemzetek közötti egyenlőtlen eloszlásában. Ahelyett, hogy külön nemzetgazdaságok lennének, a nemzetek részt vesznek ebben a globális gazdaságban.
