Mi az ösztönzés? »Meghatározása és jelentése

Anonim

Az ösztönzés szó latinból származik. A fomento, fomenta, fomentare, fomentaui, fomentatum igéből származik, amely a fomentumból származik, fomenti (a fovimentum összehúzódása), amelynek jelentése: hideg és meleg borogatás, borogatás, vigasztalás, megkönnyebbülés. Ez a főnév viszont a foveo, fovis, fovere, fovi, fotum igéből származik (melegedni, újjáéleszteni, menedéket nyújtani, gondozni).

Ezért ennek a szónak az eredeti fogalmaként lehet kiemelni a valaminek élénkítését vagy valamiről való gondoskodást. Különböző kontextusokban figyelhető meg, mindig azzal a céllal, hogy jelezzék, bizonyos viselkedéseket azért hajtanak végre, hogy növeljék egy olyan tevékenység intenzitását, amely lehetővé teszi a kitűzött célok elérését.

Gazdasági szférában, egy kormány vagy egy vállalat esetében az ösztönzés kifejezés egy bizonyos kérdés előrehaladását elősegítő politikák megalkotásához kapcsolódik. Ezen a ponton, a vezető állami és miniszterei, valamint az igazgató a vállalat, tervezzen egy sor fejlesztési stratégiák és a nép jólétét, aki része az országnak, vagy a cég.

A gerund, amely magában foglalja a nevelés szó jelenlegi haladását, elősegíti. Erre példa lehet: Az iskolában a gyermekeket arra ösztönzik, hogy megtanulják használni az internetet. Másrészt ösztönöznék a részvétel ösztönzését: a hatóságok arra bátorították a járművezetőket, hogy szokják meg a biztonsági öv viselését. Ahhoz, hogy a jelen jelzés alatt animáljuk az igét első személyben, használhatjuk a bátorítás szót: bátorítom a házam ésszerű villamosenergia-felhasználását. Ahhoz, hogy a jelen jelzés alatt harmadik személyben használjuk, szükséges, hogy a szó ösztönözze: Ez a hely rendetlenségre ösztönöz.

Másrészt a foment ige tökéletes jelzésére ösztönözzük az első személyű alakot: arra biztattam, hogy ezen a helyen az embereket nagy tisztelettel kezelik. Ugyanez történhet a harmadik személy alakjával is: ez arra ösztönözte a nőket, hogy szoknyát viseljenek, amikor munkába állnak. A bátorítás tökéletlen jelzőként is működhet. Első személyként biztatnék: biztattam, hogy itt nem hiányzik az ivóvíz. Ugyanez egy harmadik személy esetében is: biztatott valami előre nem látható dolgot, hogy ne történjen itt.