A kifejezésnek eltérő felhasználása vagy jelentése van, amelyet a mondat szövegkörnyezetétől függően a megfelelő módon meg lehet érteni. Először valaminek a kialakítására vagy alakítására irányuló cselekvésre, hatásra vagy folyamatra utal, például egy munkacsoport megalakítására.
A kifejezés ilyen értelemben való használatával valaminek a létrehozására utal, ami a képzés szinonimája. Olyan dolog kialakítása a tény, amely korábban nem létezett vagy nem készült el.
Másodszor, a képzés kifejezés azt a tanulási folyamatot jelenti, amely olyan ismereteket és készségeket szerez, amelyeket az egyén képes megkapni, ami kétségtelenül összefügg az oktatással.
Ezenkívül retrospektív elemzésben utal arra a tudásszintre, amely az egyén birtokában van egy adott tudományról vagy tárgyról. Például: "A fiú kiváló kémiai hátteret hoz középiskolájából, kibővítheti ezeket az ismereteket az egyetemen és nagy vegyészmérnökké válhat." Amint megfigyelték, a múltról vagy arról a képzésről beszél, amelyet az illető már megszerzett.
Ebben az értelemben megjelenik az úgynevezett szakmai képzés, amely arra a képzésre utal, amelyet az emberek a munka világába való belépéshez kapnak. Ez lehetővé teszi az egyének számára a munkahelyteremtést.
Így vannak az emberek egész életük során állandó formációban. A különböző tudományterületekről és tudományokról elemzik az emberek által megszerzett képzést és a rájuk gyakorolt hatást.
A szociológia szempontjából az a képzés, amelyet az emberek a társadalomtól kapnak, a viselkedésminták internalizálásához, vagyis viselkedésük szabályozásához vezet a társadalom és a család által tanítottak alapján.
Ebből az elvből még az úgynevezett polgári és etikai képzés is lebontásra kerül, amelyet sok országban oktatási tantárgyként alkalmaznak az oktatás közép- és felső szintjén, amely az etika, az erkölcs és a polgári kérdések kérdésével foglalkozik.
Egyéb tudományágak között szerepel a katonai kiképzés, többek között a geológia, az orvostudomány, a sport szempontjából történő képzés.
