Szava a latin fortia szóból származik. Az erő fizikai munka vagy mozgás elvégzésének képessége, valamint erő vagy erőfeszítés a test megtámasztására vagy a lökés ellenállására. Az erő hatásai lehetnek az, hogy egy test deformálódik (például ha egy darab gumit szorítunk vagy nyújtunk); hogy egy test nyugalomban marad (például a híd kifeszített állapotban tartásához erővel kell rá hatni), és hogy a mozgás állapota megváltozik (vagy amikor az objektum statikus, vagy gyorsul vagy lassít, amikor mozog).
A fizika területén az erő vektormennyiség, és bármely olyan ok, amely képes megváltoztatni a test nyugalmi állapotát vagy mozgását. Az m tömegű tárgyra ható erő megegyezik az objektum lineáris momentumának (vagy impulzusának) az idő függvényében történő változásával. A nemzetközi rendszer (SI) erőegysége a newton, N szimbólum. Az erő fogalmát általában matematikailag Newton három mozgástörvényével magyarázzák.
Különböző meghatározó jellemzők vehetők figyelembe egy erőnél: az alkalmazási pont (a test pontja, amelyre az erő kifejtődik); az irány (olyan vonal, amelyen az erő mozgásra készteti a testet); az érzék (az erő orientációja) és az intenzitás (az erő mértéke egy kialakult egységhez viszonyítva).
Kétféle erő létezik; azok, amelyek érintkezés útján hatnak, ahol az erőt kifejtő test közvetlenül érintkezik azzal a testtel, amelyre ráhordják, például: követ dobnak, kötelet húznak stb. És azok, amelyek távolról hatnak, itt az erő kifejtő test nem érintkezik azzal a testtel, amelyre alkalmazzák, például: a mágneses vonzás ereje, az az erő, amellyel a Föld vonzza a testeket stb..