A geológia szó két görög szóból származik: geo (föld) és logosz (értekezés, tanulmány); Ezért a Föld tanulmányozása vagy ismerete, eredete, kialakulása, különös tekintettel az összetevőire, valamint kémiai jellegük, térbeli és időbeli eloszlásuk, valamint az átalakulási folyamatok megtapasztalják.
A geológia célja a bolygó és lakói teljes evolúciójának megfejtése a legősibb időktől kezdve, amelynek nyoma a sziklákban felfedezhető, napjainkig. Megpróbálja teljes vagy részleges választ adni a nagy hegyláncok és vulkánok eredetéről, a folyók fejlődéséről és kialakulásáról, többek között arról, hogy miért fordulnak elő földrengések, a rendelkezésre álló ismeretek felhasználásával.
A geológia tanulmányozása általában két részre oszlik: a külső, amely a földkéreget alkotó anyagokat és a közvetlenül rajta lejátszódó folyamatokat, a légköri réteget és a bioszférát vizsgálja; és belső, amely felelős a földkéreg alatt kialakuló folyamatokért és az azokat előidéző okokért.
A geológia nehéz és óriási tudomány, mivel szinte minden tudomány segítségére van szüksége, különösen a természettudományokhoz, mint például a fizika, a kémia és a biológia; viszont fontos tudomány, mert forrásokat biztosít az ipar, a művészetek és a mezőgazdaság azonnali alkalmazásához.
A Föld keletkezésével és felépítésével kapcsolatos kíváncsiság az ókortól fogva fennáll. Mind a görög filozófusok, mind a tudósok nagyszámú helyes hipotézist dolgoztak ki, közvetlen megfigyelés alapján.
A geológia kifejezés a 18. század közepén vált népszerűvé, de mivel kutatási területe nagyon kiterjedt, csak a 19. században lehetett szisztematikus tanulmányokat folytatni, és csak akkor, amikor a fizika, a kémia és az ásványtan korábban és teljes mértékben kifejlődött, a geológia autonóm tudomány lett.
A geológia számos, a Földdel kapcsolatos kérdéssel foglalkozik, olyan sokféle és széles területet lefedve, amelyek rendelkezésünkre állnak: a paleontológia az ősi életformák tanulmányozásával foglalkozik a kövületek elemzése révén; a kőzettan és az ásványtan a kőzetek és ásványok eredete és összetétele iránt érdeklődik.
A krisztológia az egyes ásványi anyagokat alkotó atomok rendszeres elrendezése; a geodinamika a földfelszín átalakulásait vizsgálja; a stratigráfia megvizsgálja a földkéreg különböző rétegeinek vagy rétegeinek kapcsolatát; a vulkanológia és a szeizmológia pedig a vulkánok és földrengések megértésére összpontosítja erőfeszítéseit.
A geológiát kiegészítik a Föld tanulmányozásával is foglalkozó egyéb területek: történeti geológia, geodézia (topográfia), geokémia, geofizika, geokronológia (datálási módszerként használják), geomorfológia, edaphológia, geotechnika, sedimentológia, gazdaságföldtan, geológia környezeti és geológiai mérnöki munka.
