A Cold War volt politikai, gazdasági, társadalmi, katonai, információs, tudományos és sport konfrontáció kezdeményezte a második világháború alatt a nyugati (kapitalista) blokád élén az Egyesült Államok és a keleti blokk által vezetett szovjet Unió.
Eredete 1945-ben, a Szovjetunió feszültségei idején volt (Perestroika kezdete 1985- ben, 1989-ben a berlini fal leomlása és 1991-ben sújtotta a Szovjetunió államát). Egyik fél sem lépett fel közvetlenül a másik ellen, az úgynevezett „hidegháborús” konfliktus miatt.
Ennek a konfrontációnak az okai alapvetően ideológiai és politikai okok. Végül a Szovjetunió finanszírozta és támogatta a forradalmakat és a társadalmi kormányokat, míg az Egyesült Államok nyílt támogatást nyújtott, és destabilizációt és puccsokat hirdetett, főleg Latin-Amerikában, mindkét esetben súlyosan megsértették az emberi jogokat.
Bár ezek az összecsapások nem vezettek világháborúhoz, az érintett gazdasági, politikai és ideológiai konfliktusok egysége és súlyossága a 20. század második felének történelmének jelentős részét jelentette. A két nagyhatalom minden bizonnyal szerette volna világszerte beültetni kormányzati modelljét.
Ennek az időszaknak néhány kiegészítő háborúja volt: a görög polgárháború, a koreai háború, a vietnami háború, az első afgán háború, a libanoni polgárháború, az angolai háború, az indo-pakisztáni háború és az öbölháború.
A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti geopolitikai feszültségekre való utalás sajátos értelmében a hidegháború kifejezést Bernard Baruch amerikai finanszírozónak és elnöki tanácsadónak tulajdonítják. 1947. április 16-án Baruch beszédet mondott: "Ne tévesszük meg magunkat: hideg háborúba merülünk." Meg kell jegyezni, hogy 1945-ben George Orwell még a kifejezés előtt is tett utalást, amikor kifejtette: "olyan állam, amely legyőzhetetlen és szomszédaival állandó" hidegháború "állapotban van." A kifejezést Walter Lippmann rovatvezető is népszerűsítette a hidegháború című könyv 1947-es kiadásával.
2008-ban Barack Obama azt javasolta, hogy a nulláról induljon az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban. USA-Oroszország, de egy rakétavédelmi rendszer telepítését javasolja, amely veszélyezteti Oroszország biztonságát.
Vlagyimir Putyin többször is elárulta a NATO-tagországok képmutatását, kinyilvánítva számukra a "békét" és kiterjesztve katonai támaszpontjaikat Európában, növelve csapatait Lengyelországban, gazdasági szankciókat vezetve be Oroszország ellen, valamint támogatva a gerillacsoportokat és az összeesküvőket. Szélsőjobb Európában a volt Oroszország befolyási régióiban, a legerősebb eset Ukrajna, és támogatja a kormányt és a neonáci frakciókat.
