A telített szénhidrogének olyan kémiai vegyületek, amelyek kizárólag szén- és hidrogénatomokból állnak. Ezek a vegyületek frakcionált desztillációval, olajból vagy földgázból származnak. Azok az alifás szénhidrogének, amelyek szénatomjai egyetlen kötéssel vannak összekötve, telítettek. Kettős vagy hármas kötésekkel telítetlen szénhidrogének.
Az alifás szénhidrogének elmélet szerint azok, amelyekben nincs aromás gyűrű. Lehetnek telítettek vagy telítetlenek. A telítettek az alkánok (egy olyan csoport, amelyben az összes szénatomnak két pár egyszeres kötése van), míg a telítetlenek (más néven telítetlenek) az alkének (amelyek legalább egy kettős kötéssel rendelkeznek) és az alkinek (hármas linkekkel).
A telített szénhidrogéneket a molekulát alkotó lánc szénatomszámának megfelelően nevezzük meg, hozzáadva az -ano végződést.
Példák:
Metán → CH3
Etán → CH3-CH3
Propán → CH3-CH2-CH3
Bután → CH3-CH2-CH2-CH3
Pentán → CH3-CH2-CH2-CH2-CH3
A fenti példa homológ sorozatot mutat be, mert bár mindegyik molekula különböző számú szénatomból áll, mindegyikben ugyanaz a funkcionális csoport van.
Amikor egy szénhidrogén megy a veszteség a hidrogén, az úgynevezett radikális képződik. A gyököket a szénhidrogénről nevezik el, amelyből származnak, de az utolsó évet megváltoztatja -ilo, abban az esetben, ha a gyököt elkülönítve, vagy az egész vegyület elnevezése esetén -il végződéssel nevezzük.
Példák:
Metil → CH3
etil → CH3CH2
propil → CH3CH2CH2
A telített szénhidrogéneket olajból vagy földgázból nyerik. A laboratóriumban szintetizálhatók is. Az egyik alkalmazott módszer hidrogén hozzáadása az alkének és alkinek kettős kötéseihez (lásd t28). Ez a kapcsolat platina-, nikkel- vagy palládium- katalizátorok jelenlétében keletkezik, és alkánok képződnek azonos szénvázzal.
CH3 - CH = CH2 + H2® CH3 - CH2 - CH3
Megtalálva a megfelelő feltételeket, a következő típusú reakciók fordulhatnak elő:
1. Égési: az égési reakció a legfontosabb a telített szénhidrogének, mivel ezek szénhidrogéneket használunk üzemanyagok, mivel képesek a felszabadító nagy mennyiségű energiát. Égés közben a CO2 és a víz mindig felszabadul.
Példa: bután égési reakció:
2 C4H10 + 13 O2 → 8 CO2 + 10 H2O + 2640 KJ / mol
2. Repedés: amikor a telített szénhidrogéneket elválasztják azoktól, amelyek kevesebb szenet, azaz kisebb szénhidrogént tartalmaznak. Ha ez a reakció hővel megy végbe, akkor ezt termikus krakkolásnak nevezzük, ha katalizátorok hajtják végre, akkor katalitikus krakkolásnak nevezzük. A krakkolással nagyobb tömegű olajfrakciókból nyerhető benzin.
3. Halogénezés: ebben a típusú reakcióban a szénhidrogén-hidrogént halogénelemmel helyettesítik.
