A hidraulika a mozgásban lévő folyadékok viselkedését vizsgálja. Miért tanulmányozzák többek között a nyomást, a sebességet, a folyadék áramlását és az áramlást. A hidrodinamika tanulmányozása során kiemelkedő jelentőségű Bernoulli tétel, amely az energia megmaradásának törvényével foglalkozik, mivel jelzi, hogy a mozgásban lévő folyadék mozgási energiájának, potenciáljának és nyomásának összege egy bizonyos pontban megegyezik bármely más ponttal. A hidrodinamika alapvetően vizsgálja az összenyomhatatlan folyadékokat, vagyis a folyadékokat, mivel sűrűségük gyakorlatilag nem változik, amikor a rájuk gyakorolt nyomás megváltozik.
A folyadék felületi feszültségét tehát annak az energiának nevezzük, amely annak egységnyi felületének növeléséhez szükséges. Ez a meghatározás azt jelenti, hogy a folyadék ellenáll a felületének növelésére. Ez a hatás lehetővé teszi egyes rovarok, például a macskaköves mozgását a víz felszínén, süllyedés nélkül. A felületi feszültség (az intermolekuláris erők megnyilvánulása a folyadékokban), a velük érintkező erőkkel együtt kapillaritást vált ki. Ennek eredményeként a folyadék felületének magassága vagy nyomása megegyezik a szilárd anyaggal való érintkezési területen.
A folyadékdinamikában az áramlás az időegység alatt áthaladó folyadék mennyisége. Általában azzal a térfogatárammal vagy térfogattal azonosítják, amely az időegység alatt áthalad egy adott területen. Kevésbé gyakori, akkor azonosítható a tömege vagy tömegárama, amely áthalad egy adott területen a időegység.
A folyadékmechanika a folyamatos közegmechanika ága, a fizika ága, amely viszont a folyadékok mozgását és az általuk okozott erőket is tanulmányozza. A folyadékok alapvető meghatározó jellemzője, hogy nem képesek ellenállni a nyírófeszültségeknek (ami határozott aggodalomra ad okot). Hasonlóképpen tanulmányozza a folyadék és az azt korlátozó kontúr kölcsönhatásait is. Az alapvető hipotézis, amelyen minden folyadékmechanika alapul, a folytonossághipotézis.
A turbulens áramlást olyan folyadéknak nevezzük, amely kaotikus módon következik be, és amelyben a részecskék rendezetlenül mozognak, és a részecskék pályája kis aperiodikus (koordinálatlan) örvényeket képez, mint a víz egy nagy csatornában. lesiklás. Emiatt egy részecske útja megjósolható egy bizonyos skáláig, amelyből a részecske útja kiszámíthatatlan, pontosabban kaotikus.
