Mi a hinduizmus? »Meghatározása és jelentése

Anonim

A "hindu" kifejezés az északnyugati folyóból vagy az összetett folyóból, a Sindhu-ból származik. Ez egy szanszkrit szó, amelyet a régió lakói, az áriak az ie második évezredben, később migránsok és betolakodók, a perzsák a században használtak. Kr. E. VI. Században a görögök az ie. Negyedik századtól és a Kr. U.

Ezt a kifejezést azonban az emberek azért használták, hogy megkülönböztessék magukat Kasmírban és Bengáliában más hagyományok híveitől, különösen a muszlimoktól (yavannák). Abban az időben a szó egyszerűen jelezhetett bizonyos csoportokat, amelyeket a termesztési gyakorlatok egyesítettek: például a halottak hamvasztása és a főzési stílus. Az „Ism” csak a 19. században került be a „hindu” kifejezésbe a brit gyarmatosítás és a missziós tevékenység összefüggésében.

A „hindu” kultúra eredete éppen ilyen, politikai és földrajzi eredetű, mára a terminológia széles körben elfogadott, bár bármely meghatározás sok vitát folytat. Bizonyos értelemben igaz, hogy a hinduizmus egy új keletű vallás, sőt kialakító gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza.

Egyesek azt állítják, hogy „hindu születésű”, de ma már sokan vannak, akik nem indiai származású hinduk, mások azt állítják, hogy ez a jellemző egy személytelen legfelsőbbségben való központi hit, de hosszú, nagyon fontos jegyzeteket írt le a személyes Isten imádatáról; kívülállók gyakran azt állítják, hogy politeista hinduk, de sok híve állítja, hogy monoteista.

Egyes hinduk az ortodoxiát a védikus szövegek tanításainak (a négy véda és azok kiegészítései) való megfelelésként határozzák meg; mások azonban hagyományukat a „ Sanatana Dharma ” -val azonosítják, az örök viselkedési renddel, amely meghaladja a szakirodalom bármely meghatározott testét. A tudósok időnként meghatározó jellemzőként hívják fel a figyelmet a kasztrendszerre, de sok hindu az ilyen gyakorlatokat pusztán társadalmi jelenségnek vagy eredeti tanításaitól való eltérésnek tekinti; A hinduizmus egyes fogalmak szerint sem határozható meg: például a karmában és a szamszárában való hit (reinkarnáció), mert dzsainok, szikhek és buddhisták (képzett módon) elfogadják a tanítást is.