Az interakció úgy határozható meg, mint két vagy több ember vagy tárgy közötti cselekvés, amelyet bizonyos fokú kölcsönösség határoz meg. Ezt a koncepciót végtelen tudományos és humanista területeken alkalmazzák, a kontextusnak megfelelően más konnotációt adva neki; azonban mindig megtartja az eredeti jelentést: különböző tárgyakat érint, amelyek befolyásolják és módosítják egymást, figyelembe véve a helyzetet és az azt körülvevő körülményeket. Jelen van a biológiában, az élőlények és a környezetük kölcsönhatásában, a számítástechnikában, az ember-számítógép interakcióban és az időjárásban, valamint két ciklon közötti interakcióval egyazon térben.
A csillagászatban ez megtalálható a galaxisok kölcsönhatásának elméletében, amelyben elmagyarázzák, hogy ezek miként képesek megzavarni a másik gravitációs terét. Eközben a fizikában a részecskék közötti négy alapvető kölcsönhatásban van jelen: ezek: elektromágneses kölcsönhatás, gravitációs kölcsönhatás, gyenge mag-kölcsönhatás és erős kölcsönhatás.
Hasonlóképpen más kölcsönhatások is megtalálhatók a részecskék között, mint például a csere, a gyenge elektro és a Yukawa. A biokémiában ez a koncepció részt vesz az alloszterikus interakcióban, amelyben leírják a fehérjék szerkezeti változásait.
A társadalmi szférában két entitás közötti kontakt kölcsönhatásként ismerik. A tudományos jelentéseken kívül gyakran előfordul, hogy ez összefügg az élőlények közötti kommunikációval és az ezzel kapcsolatos visszajelzésekkel az érintettek számára. Ebből az előfeltevésből születik az úgynevezett interaktivitás is, amely folyamat során a különféle egyének, az úgynevezett felhasználók, számítógépes rendszeren keresztül lépnek kölcsönhatásba.
