Az isthmus szó latin gyökerekből származik, konkrétan az „isthmus” szóból, amely viszont az ókori görög „ἰσθμός” -ból származik. Ezt a kifejezést gyakran használják a földrajzban, ahol a földsávra, szalagra vagy keskeny földdarabra értik vagy nevezik az isthmust, amely két nagyobb földhosszabbítást egyesít, amelyek általában az említett kiterjesztéseket víz veszik körül, levonva az ágazatot ahol az isthmus található, amely összekötheti a szigeteket, kontinenseket, egy félszigetet a szárazfölddel, vagy egy szigetet a szárazfölddel.
A legismertebb isthmus a Panama-szoros, amely az Atlanti-óceánhoz csatlakozik a Csendes-óceánnal, és amely központi csomópont az amerikai országok földrajzában, és jelentős jelentőséggel bír az amerikai kontinens történetében. És egy másik közülük Suez összeköti Afrikát Ázsiával; mindkettőt nagy katonai és kereskedelmi stratégiai értéknek tartják, mivel az ájtat jellegükből adódóan nagy jelentőségű csatornákat teremtenek a hajózás és ezért a kereskedelem szempontjából. A korábban ki vannak téve a világon más releváns iszthmusok, például Európában található a Korinthoszi-szoros, különösen a Földközi-tengeren, amely összeköti a Peloponnészosz-félszigetet Görögország többi részével, vagy a Bolbs-szoros, amely összeköti Gibraltárt Spanyolország szárazföldjével; Ázsiában található a Délkelet-Ázsiában található Kra-szoros, amely összeköti a Maláj-félszigetet Ázsia kontinensével; akkor az amerikai kontinensen olyan földszoros található, mint Madison és Seattle, Washington, az Egyesült Államokban,Venezuelában található Los Médanos szorzata, amely csatlakozik Venezuelához és Paraguanához Falcón államban. Sok más, az egész világon, különböző földrészeken található isthmus között.
Másrészt az anatómiában a faucusok szorzatát a lágy szájpadlás által korlátozott barázdának vagy nyílásnak nevezzük a száj és a garat között. És végül ott van az agy szorzata, ez az agy alsó és középső része, ahol az agy, a kisagy és az izzó találkoznak.
