Avogadro törvénye a híres ideális gáztörvények része. Először Amedeo Avogadro fizikus fogalmazta meg, aki a gázmintákban lévő molekulák számáról szóló elméletén keresztül elmagyarázza, hogyan keverednek a gázok, egyszerű arányt tartva közöttük.
Avogadro támasztja alá hipotézisét az addig a gázokra vonatkozó vizsgálatokban és a kísérleteiben kapott eredményekben.
Avogadro a következő posztulátumot fogalmazza meg 1811-ben:
" A különböző anyagok hasonló térfogatú gázai, ha nyomás és hőmérséklet mellett egyenlő körülmények között számolják, azonos mennyiségű részecskét jelenítenek meg."
Miért történik ez?
Ha növeli a gáz mennyiségét egy tartályban, több molekula lesz, ami az ütközések gyakoriságának növekedését okozza a tartály falain, ami sokkal nagyobb nyomást eredményez a tartályban mint a külső, amitől a dugattyú hirtelen felfelé megy. Most, amikor nagyobb a tartály térfogata, a molekulák ütközéseinek mennyisége a tartály falához csökken, és a nyomás visszaáll az eredeti értékére.
Több év telt el, mire Avogadro felismerte a kettőnél több hasonló atomból álló gáznemű molekulák létezését. Szerinte egy kémiai reakció során egy reagens részecskét újra kell aktiválni egy másik reagens egynél több részecskéjével, ami a termék egy vagy több részecskéjét okozza, de egy részecske nem aktiválható pontatlan számú részecskével.
Az avogadroi törvény nagyon fontos volt a tudomány számára, mivel lehetővé teszi az anyag bizonyos mennyiségű részecskévé történő átalakítását.
