Gazdasági szempontból a likviditás a természetes vagy jogi személy készpénzszerzési képességét jelenti. Ugyanígy a likviditás meghatározható az eszköz minőségének, amelyet azonnal készpénzre kell átalakítani. Egy eszköz likvidebb lesz, amint pénzzé válik.
A likvid eszköz egyértelmű példája a bankbetétek, mivel ezeket nagyon gyorsan lehet pénzzé konvertálni, csak a bankügynökséghez vagy az ATM-hez kell fordulni a készpénzért.
Ugyanakkor az a likviditás, amelyet egy eszköz antagonista szerepet játszik az ugyanazon eszköz által kínált jövedelmezőség szempontjából, ami azt jelenti, hogy valószínű, hogy egy nagyon likvid áru minimális hozamot kínál.
A likvid eszköz jellemzi: a könnyedség, amellyel el lehet adni, egy kis mozgásteret a veszteség értéke és a leginkább kívánt időpontban.
A likviditás kockázata annak valószínűsége, hogy a társaság nem teljesíti fizetési és rövid távú kötelezettségeit. A bankok esetében például napi szinten próbálják kezelni azt a készpénzmennyiséget, amellyel teljesíteniük kell fizetési kötelezettségeiket.
A likviditás hiánya jelentheti a vállalat számára a lehetőségek pazarlását, amelyek gazdasági szinten felmerülhetnek; valamint akadályt jelent a terjeszkedés és a manőverezés képességében.
A vállalat likviditása a likviditási mutatóknak nevezett mutatók segítségével mérhető, ezek felelnek a vállalat rövid távú kötelezettségeinek teljesítésére való képességének diagnosztizálásáért. Ebből a diagnózisból megismerhető a vállalat fizetési képessége és fizetőképessége kedvezőtlen körülmények esetén.
A likviditás fontos tényező mind az államháztartás, mind a személyes pénzügyek szempontjából, mivel az elégtelen készpénz hiánya kellemetlenségeket okozhat a megszerzett kötelezettségek teljesítése során, amellett, hogy késedelmi kamatot, elkobzást és egyéb legrosszabb esetben az üzlet bezárása.
