Kuder Richardson-módszer, ez megegyezik a Cronbach-féle Alfa képlettel, azzal a különbséggel, hogy az utóbbit a folytonos tételekre, a Kuder Richardsont pedig a kettős tételekre fejezik ki.
Számos eljárás létezik a mérési technika megbízhatóságának kiszámításához. Mindezek olyan képleteket használnak, amelyek megbízhatósági együtthatókat eredményeznek. Ezek a tényezők 0 és 1 között változhatnak. Ahol a 0 együttható nulla megbízhatóságot jelent, az 1 pedig az optimális megbízhatóság maximumát jelenti (teljes megbízhatóság).
Minél közelebb van az együttható nullához (0), annál nagyobb a hiba a mérésben, és minél közelebb van 1-hez, annál jobb a mérés. E módszer hatékony alkalmazása érdekében a következő feltételezéseket kell követni:
-A nevező a teljes tesztpontszám szórása.
-A számláló a tényleges variancia, vagy az elemek kovarianciájának összege.
-Ha az elemek nem tesznek különbséget, akkor szórásuk kicsi, a számláló alacsonyabb lesz, ezért a megbízhatóság is alacsonyabb.
Ha a szórás nagy, de a tételek nem kapcsolódnak egymáshoz, akkor csökken a megbízhatóság, mert ez a tételek közötti nem összefüggés azt jelenti, hogy az összes pontszám nem differenciált.
A tartalom erősségét bonyolult megszerezni. Először meg kell vizsgálni, hogy a változó miként használta más kutatók. Ezen áttekintés alapján pedig kifejlesztik a lehetséges elemek univerzumát a változó és annak dimenzióinak mérésére.
