A metán az alkánok legegyszerűbb csoportjába tartozó szénhidrogén, kémiai képlete CH4. Mind a hidrogénatomok kapcsolódik a szén-egy kötés kovalens. A metán egy nem poláros anyag, amely szokásos hőmérsékleten és nyomáson gázként fordul elő. Színtelen, nincs szaga, vízben nem oldódik. A természetben a növényekben előforduló anaerob rothadás végtermékeként állítják elő. Ez a természetes folyamat előnyös lehet, ha biogázt kíván előállítani. Fontos megjegyezni, hogy az anaerob mikroorganizmusok nagy része CO2-t használva, mint végső elektron-akceptort termeli.
Ha szeretné megérteni ezt a vegyületet mint molekulát, akkor figyelembe kell venni, hogy a szén a szerves molekulák legfontosabb atomja és atomszáma 6, mivel a periódusos rendszer hatodik helyén található az elemek közül. Az a tény, hogy a szénatomnak 6 az atomszáma, azt jelenti, hogy 6 protonja van a magban és 6 elektron a periférián. Másrészt fontos figyelembe venni, hogy az elektronok rétegekben és pályákon vannak elrendezve, és hogy az elektronok alapvető elemek a molekulák képződésének megadásához.
Ugyanezen a vonalon, ha négy szénhidrogén kapcsolódik a szénhez, mindegyik hidrogén hozzájárul egy elektronhoz, és a szén vegyérték elektronjai segítségével két elektron kötés jön létre. Így összesen négy kötés jön létre, és mindegyiknek két elektronja lesz, így a szén a legkülső héjában nyolc elektron veszi körül. A metánmolekula kialakulásakor a szén nagy stabilitást ér el.
A metán fő jellemzői, hogy színtelen, szagtalan és íztelen, vízben nem oldódik, és cseppfolyósítása nehéz. A metán reagálhat a következő halogénekkel: fluor, klór és bróm, utat engedve a halometánok és a hidrogén-halogenid keverékének. Ha összeolvad a fluorral, heves robbanást okozhat. A visszatérő kötődik a klór és bróm szükséges a kezdeti fázisban, hogy az energia, mint a fény, vagy hő, és a reakció kevésbé hatásos, különösen a bróm esetében.
