A tudományos módszertant az a vizsgálati eljárás határozza meg, amelyet alapvetően a tudományon alapuló tudás létrehozásában használnak. Tudományosnak nevezik, mert a kutatás empirikus és mérésen alapul, igazodva az érvelési tesztek sajátos elveihez.
A tudományos módszertan a 17. század óta megkülönbözteti a természettudományt, következetes megfigyelés útján fejlődött ki a hipotézisek mérésében, kísérletezésében, megfogalmazásában, elemzésében és reformjában.
Ezt a módszertant két alapvető alap, a megismételhetőség és a cáfolhatóság támasztja alá. Az első a kísérlet megismételhetőségéhez kapcsolódik, bárhol és bárki által, a kommunikációra és az elért eredményekre támaszkodva. A második megállapítja, hogy bármely tudományos javaslat hamis lehet, és végül elutasításra kerül. Ez azt jelenti, hogy több kísérlet is elvégezhető, de ha mindegyik más eredményt produkál, mint amit előre jeleztek, akkor a tesztelt hipotézist tagadnák.
A tudományos kutatáson belül négy elem van jelen: alany, tárgy, eszköz és cél. Az alany az, aki elvégzi a kutatást, az objektum a vizsgálandó alany, az eszköz az, amire szükség van a kutatás elvégzéséhez, és végül a cél, amely a nyomozási tevékenység által követett célra utal.
Minden kutatás meghatározott célt szolgál, ezért bizonyos stratégiákat külön-külön kell alkalmazni, vagy más esetekben kombinált stratégiák is lehetnek. Innentől kezdve elmondható, hogy minden tudományos kutatás az alábbiakba sorolható:
Céljától függően: alap vagy alkalmazott.
Tudományos alapkutatás: ezt a fajta kutatást azért jellemzik, mert elméleti keretrendszer támogatja, célja új elméletek megfogalmazásában vagy a meglévők módosításában rejlik.
Alkalmazott tudományos kutatás: azért jellemzi, mert a megszerzett ismeretek alkalmazását keresi, így a kutatót csak a gyakorlati következmények érdeklik.
Az adatok megszerzéséhez használt mechanizmusoktól függően: dokumentumfilm, terepi és kísérleti.
A kutatás akkor dokumentumfilm, ha dokumentum jellegű források támogatják. Pl.: dokumentumok, akták, akták, magazinok stb. A terepen a kutatás általában másoktól származó információkon alapul (interjúk, felmérések stb.)
A kutatás kísérleti jellegű, a kutató szándékos tevékenysége révén szerzi meg az adatokat.
A megszerzett tudástól függően: feltáró leíró vagy magyarázó.
Feltáró, amikor célja egy adott probléma alapvető aspektusainak kiemelése és a megfelelő módszertan megtalálása a további kutatások elvégzéséhez. Ez leíró jellegű, ha a helyzet vagy tárgy elemezzük, rámutatva jellemzőit és tulajdonságait. Magyarázó, ha megpróbál válaszolni a nyomozást késztető különféle okokra.
