A metropolisz kifejezés a latin „metropolisz” nyelvből származik, és egy adott régió legnagyobb jelentőségű városának meghatározására szolgál. Az említett város fontosságát különböző elemek befolyásolják, például mérete, politikai jelentősége, szintje gazdaságának, amelyet többek között bemutat. Ennek a szónak egy másik alkalmazása egy olyan entitás meghatározása, amelytől az említett entitáshoz tartozó régiók vagy telepek függenek. Másrészt a vallási szférában a metropolist egyházi körzetnek nevezik, amelytől más egyházak függenek.
Az ókorban Görögországban a metropolis szót használták azoknak a városoknak a meghatározására, amelyekből más kolóniák származnak, ezek a városok nagy hatalommal bírtak befolyásolni a felelősségük alá tartozó entitások politikai szféráját, amellett, hogy főbbek a régió vallási, gazdasági, kulturális és társadalmi fókusza. Később, a Római Birodalom idején több olyan egység is volt, amely a metropolisz nevet kapta, utalva arra, hogy Görögországban ezt használták. Jelenleg a kifejezés nem korlátozódik szigorúan egyetlen dolog meghatározására, mivel globális befolyással bíró városokra utalhatUgyanakkor felhasználható olyan városok meghatározására, amelyek meglehetősen jelentős befolyással vannak egy adott régióra, egyes meghatározások szerint a metropolisznak tekintett város lakossága 2 és 9 millió között mozoghat, mivel ha meghaladja ezt az értéket, megapolisznak nevezni.
A legtöbb országban a metropoliszok azok a városok, amelyek a gazdaság, a kultúra és a népesség szempontjából meglehetősen fontos jelentőségű szintet koncentrálnak, és amellett, hogy a fő tengely, ahonnan a fő kapcsolatokat a nemzetközi szférával kezelik, vagyis amely a fő kikötők és repülőterek központjaként szolgál, amelyeket emberek és áruk szállítására használnak az említett országból annak belsejébe, sőt más nemzetekbe is. Néha a metropoliszok egyben azok a központok is, ahonnan a politikai hatalom működik, vagyis onnan születnek az ország fejlődését befolyásoló főbb döntések.
