A fizikában a szögimpulzus olyan vektormennyiség, amely a testek rögzített pont körüli forgási állapotát jelzi. Ez a fizikai mennyiség a klasszikus, a kvantum és a relativisztikus mechanikában van jelen. A szögnyomatékot kg.m2 / s-ban mérjük. Ez az intézkedés a lineáris lendülethez hasonló szerepet játszik a fordításokban.
A klasszikus mechanikán belül a molekula vagy a pont tömegének egy ponthoz vagy térhez viszonyított szögmomentuma képviseli a p lineáris momentumot annak pontjához képest. Általában az L szimbólum képviseli, ahol r az egyenes, amely az o pontot összeköti a pont tömegének helyével. A klasszikus mechanikában a szögimpulzus meghatározásához a következő képletet alkalmazzuk: L = r X p = r X mv.
Mint látható, a ponttömeg szögmomentuma nem maga a test mértéke, hanem a választott referenciapont függvénye. Fizikai fogalma összekapcsolódik a forgással, mivel a szögimpulzus egy anyagi pont forgásállapotát képviseli, ugyanúgy, mint a lineáris impulzus a lineáris transzláció állapotát, de azért, hogy ezt a fogalmat még egy kicsit megértsük, új mértéket kell ismerni: a tehetetlenség pillanatát.
A ponttömeg tehetetlenségi nyomatéka a test saját tömegének és a forgástengelytől mért távolságának szorzata. Ezt a mértéket a következőképpen fejezzük ki: I = m X r2. Például van a Föld esete, amely a képzeletbeli tengelyén forog, itt a teljes szögmomentum a saját szögmomentumának összege, saját tengelyén és a Föld rendszer tömegközéppontjának egy képzeletbeli tengelye körül. -Nap.
A szögimpulzus egy olyan mérték, amelyet fenntartunk, vagyis az egyik testből a másikba zárt közegben átvitt szögmomentum összege mindig nullát ad. Ez megfigyelhető a test tömegközéppontja körüli forgásában. A test forgatásával és nyitott karokkal megfigyelhető, hogy a sebesség tartós, de ha a karok becsukódnak, ez a sebesség növekedését okozza. Éppen ezért nagyobb a tehetetlenségi nyomaték, ha a karok nyitva vannak, mivel a testtömeg eloszlása messze van a forgástengelytől.
