Semmivel sem érthetjük valamilyen tárgy hiányát és nem létezését. A kifejezést annak a tapasztalati szükségletnek a fedezésére használják, amely valaminek hiányát képviseli, mert tudományosan nem létezik "semmi". A szó eredete a latin res nata- ból származik, ami született dolgot jelent, amellyel láthatjuk, hogy a fogalom fogalmából átkerült.
A józan ésszel ezt a szót arra használják, hogy valamilyen tárgyat egy adott időben és helyen ne lehessen. A filozófusok és a teológusok évezredek óta próbálnak semmit vagy semmit sem definiálni, sőt azt is merik megerősíteni, hogy semmi sem a dolog. Az ókori Görögországban a fogalom a lét tagadásával merült fel, és azzal a ténnyel, hogy nem beszélhet semmiről, mivel nincs semmi.
A tudományban ez a kifejezés nem létezik, mert a kozmoszban minden megjeleníthető, beleértve az ürességet is, bár az űrben az abszolút ürességet nagyon nehéz megtalálni, mivel az úgy gondolják, hogy "üres tér" általában szemetet tartalmaz tér az elektromágneses mezőkhöz, bármennyire is apró.
Fizikailag szinte lehetetlen olyan területet találni a tér-idő dimenzióban, amely nem tartalmaz dolgokat, mivel a gravitációs mezőket nem lehet blokkolni, és ha a meghatározott régiónak nincs abszolút hőmérséklete, ez azt jelenti, hogy részecskék vannak ebben a térben, mert az abszolút 0-nál magasabb hőmérséklet elektromágneses sugárzást generál.
Korában Isaac Newton megpróbált bebizonyítani semmit, amit összetévesztett egy vákuummal, és "tömegtelen közegként" határozta meg, sőt egy olyan hipotetikus anyagra is gondolt, amely elfoglalta a vákuumot, az éterelméletet, de Évekkel később bebizonyosodott, hogy a vákuum sokkal bonyolultabb dolog, mivel az ő idejében Newtonnak nem volt tudása annak bizonyítására, hogy az üres térben gravitációs mezők, fényhullámok és sugárzás létezik, hogy csak néhány esetet említsünk.
A matematikában semmit sem lehet nullának vagy semleges értéknek ábrázolni, például 0-t ezen felül, 1-et szorzásban, azonossági mátrixot több mátrixban.
