Az obeliszk négyzet alakú oszlop, amely emelkedés közben szűkül, amíg el nem éri a végét, amelyet egy piramisnak nevezett kis piramis koronázott meg, amelyet eredetileg mindig aranyból vagy bronzból készítettek, hogy tükrözze a a Nap sugarai, mivel eredetileg az obeliszkek a csillagunkhoz kapcsolódó isten imádatához kapcsolódtak.
Az obeliszk eredete és jelentése az egyiptomi kultúrára vezethető vissza, ahol elkezdték őket használni. Abban az időben az emlékmű oldalát hieroglifákkal faragták, jelezve, hogy a fáraó felállította, mi volt az isten neve, akinek szentelték, és mi volt a katonai vagy politikai esemény, amelyre felállították. Így az obeliszkekről úgy gondolják, hogy az ötödik egyiptomi dinasztiában, körülbelül ie 2494-ben keletkeztek. Kr. E. 345-ben. Őt elsősorban Amun Ra, Baál, Nimród és a különféle istenségek imádata céljából hozták létre, amelyek idővel a Csillagkirályhoz kapcsolódtak.
Másrészről az obeliszkek szintén egyértelműen szexuális szimbólumok, mivel a falloszt, a férfi reproduktív szervet (a Naphoz hasonlóan) az élet szimbólumaként, és ezért maga a Napisten jelképeként is felismerték. Ma ez a leginkább általánosított és megosztott érzék szimbolikájának elemzésekor, és nyilvánvaló, hogy bárhol is van obeliszk, ez az erő, a szexuális energia és a férfias erő szinonimája.
A szimbolikától eltekintve azonban az obeliszkek használata városaink felépítésében ma más okokból következik, amelyek talán kiegészítik és kiegészítik talán a pogány szimbolikát és az elit kultuszát ugyanazon évezredes istenségeknek, de sok Az alakja és működése miatt az obeliszk alapvetően egy befogó és sugárzó torony, egy antenna, amely hatalmas mennyiségű energiát tud koncentrálni az alapjából, és kibocsáthatja a pontjától körülötte más helyre. Ezt használják ma, vagy azok, akik a bolygó nagyvárosait tervezték, a szakrális geometria ismeretében és / vagy egyszerűen csak odafigyelnek azokra, akik más hatalmi szintekről és hova tegyék konkrét építészeti formák.
