A pantomimic a dráma művészet különlegessége, amelyet a mimikában (gesztusokon keresztüli kommunikáció) alkalmaznak. A pantomimikán keresztül történetek mesélhetők el, párbeszéd vagy szavak használata nélkül, vagyis az elbeszélés kifejezéseken vagy testmozgásokon alapul. A művészet, aki érzéseit és ötleteit gesztusokkal fejezi ki, mimikának hívják.
A pantomimikán keresztül a mimma gesztusaikkal és mozdulataikkal mesél el történeteket, teljesítményük általában egyedülálló, testük pedig az a közeg, amelyet a kommunikációhoz használnak. A pantomimika az ókori Görögországból származik, és ahol a művészek különböző érzelmi kifejezésekkel ellátott maszkokat használtak, hogy el tudják játszani a szerepet, mindezt zene kísérte.
Az idő múlásával ez a festői tudományág sokféleképpen fejlődött: komédia vagy dráma formájában, az akrobatika felé orientálva vagy a gyermekek felé irányulva.
Ugyanígy a pantomimikát gyakran előadják az utcai színházakban, ahol a mimikák egyedileg lépnek fel, jelmezei az egyik legfontosabb elem. Nagyon jellegzetesnek kell lennie, mivel az a vizuális benyomás, amelyet a nézőben generál, elengedhetetlen, mivel ha nem, akkor nem okoz hatást. Könnyű ruházatnak kell megkönnyítenie a mozgások végrehajtását, a mimikai szekrény klasszikus színei fekete-fehérek. Fehér kesztyűt használnak a kezek kiemelésére. Az arc általában fehérre festett.
Olyan művészek, mint Marcel Marceau, Charles Chaplin és Buster Keaton, nagy tehetséget mutattak a pantomimika iránt.
A kommunikációt a pantomimában integráló elemek a következők:
Az arc gesztusai; az arc sok izomból áll, ezért a mimma, amikor mozdulatokat hajt végre vele, különféle gesztusokat jelenthet a kommunikációhoz.
A test testtartása. A mime különböző testtartások alkalmazásával képes lesz különböző érzelmeket kifejezni.
A kézmozdulatok. Rajtuk keresztül lehet kísérni a nyelvet és teljesíteni a kommunikációt. A kezeknek sok fogalom kifejezéséhez nincs szükség hangokra.
A pantomimmal a test az emberi kifejezés pótolhatatlan eszközévé válik, amely lehetővé teszi számára, hogy kapcsolatot teremtsen másokkal és a környezettel.
