Az idilli költészet romantikus és olykor erotikus szerelmi érzéseken alapszik, bár nem folytat párbeszédet, a görög "eidyllionból" vagy fordításának megfelelően kis képből származik, rövid és egyszerű kompozícióból, de nagyon kifejezően dicséri az életet normálisan a területen, azt ami a szelídség és az érzékiség olyan környezetet, állami vagy idő.
Az idilli költészet a görögtől a neoklasszikusig terjedő időszakokon megy keresztül, a legrégibbeket olyan görög költők ismerik el, mint Tócritus, Biòn, Mosco a 3. századtól, amelyek közül az utóbbit csak az első kettő utánzójának tekintették, de ez nem lebecsült vagy hírnév. A 16. századi spanyol periódusból Esteban Villegas és Juan Meléndez Valdés erotikus művei kiemelkedtek anakreontikus stílusukkal, aki görög volt, a költő-zeneszerző a szerelmi örömök és a bor művein.
Jellemzőiben azt találjuk, hogy a tökéletes életet idealizálja, a természet képeit dallamos, elegáns és érzelgős kifejezésként használja, utalva ezzel a jelen pillanatra. Ez egy hexameter képződése, vagyis a hosszú szótagok kombinációjából jön létre, amelyek kétszer olyan hosszúak, plusz két rövid, majd ismét két hosszú, hat láb hosszú szótag következik, amelyeket daktiloknak és pókoknak nevezünk.
Mivel romantikus és erotikus témákról van szó, dallamos zeneiségük van, ami hangsúlyozza a mitikus témákból fakadó vágyat és érzéki fantáziát. Voltak olyan angol zeneszerző költők is, mint Alfred Tennyson, aki romantikus elbeszélésével megírta a király idilljeit, amely tizenkét vers gyönyörű kombinációja, amely néhány lovag és királyuk, Arthur király kizsákmányolásáról számol be, ahol leírja, hogy ennek létrejöttének vágya volt. igazságos és tökéletes uralom, amely gazdag és kifejező elbeszélést tesz lehetővé a híres Merlin különböző szereplőin keresztül, kerekasztalának lovagjai, mint Lanzarote, többek között szerelmei között Genf királynője, mint Elaine és a tó asszonya, aki király Arthur a fő alakja a királyság hatalmába érkezésétől az övéighalál az áruló kezén Mordred saját fiát.
