A prímás szónak etimológiai eredete van latinul. Pontosabban: a „prima, primatis” szóból származik, ami jelentheti „első” vagy „fő”. Ez a kifejezés az emlősök sorrendjét írja le, amelyek viszont két alrendszerre oszthatók: haplorhinokra és strepsirrine-kre. Meg kell jegyezni, hogy az emberek a főemlősök sorrendjében elhelyezkedő haplorinok alrendszerének részét képezik.
Önmagukban ezek a plantigrád emlősök egy csoportja, amelynek végtagjain öt ujj van, a hüvelykujja pedig ellentétes a többivel. Ezeknek az emlősöknek a legrégebbi bizonyítékai 58 millió évre nyúlnak vissza, azonban a szakértők fenntartják azt a hipotézist, hogy ez a rend körülbelül 85 millió évvel ezelőtt keletkezhetett.
A biológia területén Carlos Linnaeus, svéd származású biológus volt a feladata, hogy ezt a szót kiválassza a „Sistema naturae” című könyvében annak érdekében, hogy kijelölje azokat a fajokat, amelyeket az állatvilág fejének tartott, amelyek emberek és majmok., amelyek között az egyetlen különbséget a beszédkészség állapította meg, mindkettőt antropomorfnak tekintve.
Ezek a paleocén idején keletkeztek, körülbelül 60 000 000 évvel ezelőtt. Rajtuk kívül számos fajt alkotnak, például a leumoroidokat, amelyek között található a kis catta lemur, mell mellük a mellkason, másik pedig a hason; a tarsierek, akárcsak az éjszakai szokások tarsius spektruma, amely hosszú hátsó végtagokkal és nagy pályákkal rendelkezik; és a majmok.
A főemlősök jellemzői a következők: az emlősök nemzetségébe tartoznak, hosszú végtagokkal és pentadaktillal rendelkeznek, vagyis 5 ujjuk van, a hüvelykujj ellentétes, és mindegyik körmökben és nem karmokban végződik, mint sok más fajok. Másrészt az agyféltekék jelentősen fejlettek, míg a szemek előre irányulnak, mivel a koponya előtt, az arcon helyezkednek el, ami egyébként nem túl nagy. Másrészt fogaik nem specializálódtak, illatuk pedig gyenge, összehasonlítva más fajokkal. Két mellkasi mellük van, testüket szőrszálak védik.
