Etimológiailag az elnyomás szó a latin "repressionis" szóból származik, és mind az elnyomásra, mind az elnyomás hatására utal, önkényes hatalom jelentésével, amely megakadályozza a cselekmény végrehajtását, vagy megbünteti azt, ha a cselekményt már végrehajtották. Önmagának lenni azt jelenti, hogy képesek vagyunk önérvényesen kifejezni a gondolatokat és érzéseket, vagyis hatalommal bírni, hogy elnyomás nélkül hozzuk ki azt, ami bennetek van.
A pszichoanalízisben az elnyomás az, amit az egyén tudattalanjában tart, mert ez bántja vagy elítéli. Ez egy olyan védelmi eszköz, amelyet az illető önkéntelenül használ a szenvedés elkerülése érdekében, ezért "elfelejt" bizonyos tetteket, amelyeket látott, hallott vagy végrehajtott, vagy erkölcstelen vagy törvénytelen ötleteket; De ennek ellenére általában álmaikban vagy olyan cselekedetekben, érzelmekben vagy reakciókban jelennek meg, amelyeket nehéz megmagyarázniuk.
Az elnyomás olyan védekezési mechanizmus, amely a kívánságok, érzések vagy gondolatok kiűzéséből áll a tudatból.
Freud számára az elnyomás olyan stratégia volt, amely az elfogadhatatlan mentális tartalmat öntudatlanná tette. Például egy nagyon vallásos elképzelésekkel rendelkező ember, ellentétben egy másik személlyel, aki felébreszti a szexuális vágyát, nem ismeri fel magában a legkisebb élettani üzeneteket sem, amelyeket teste küld neki.
A politikában az elnyomás lehet legális (ha az alkotmányban van megfogalmazva) vagy illegális (az állami vagy félparatális erők a törvények tiszteletben tartása nélkül cselekszenek és cselekedeteik során bűncselekményeket követnek el). Az elnyomás általában bizonyos mértékű erőszakot jelent.
Az elnyomás célja, hogy megakadályozza az emberek egy csoportját abban, hogy sértse más alanyok jogait vagy illegális gyakorlatot folytasson. Amikor az elnyomás túllépi a törvényes határokat, maguk az elnyomók azok, akik törvénytelenségbe kerülnek, és megsemmisítik a törvényes jogokat, például a véleménynyilvánítás vagy a demonstráció szabadságát.
A szexuális elfojtás lehet önkéntelen vagy öntudatlan, ami ehhez a tudattalan elnyomáshoz vezet, ami bűntudat érzetét kelti; vagy lehet vallási vagy etikai, és ezekben az esetekben önkéntes, vagy erkölcsi vagy vallási tekintély követelményeként, amely egybeeshet azokban az országokban folytatott politikával, ahol a vallási törvények jogi normaként alkalmazandók.
