Természetes műholdként kijelölünk minden olyan testet, amely a nagyobb tömegű bolygó körüli pályán helyezkedik el, amely gravitációs vonzerőt fejt ki a műholdon. Ha egy objektumot egy bolygó természetes műholdjának tekintünk, alapvető kritériumnak tekintjük, hogy a tömegközép a gazdatárgyon (a bolygón) belül van.
Jelenleg a Naprendszert 8 bolygó, 5 elismert törpe bolygó, üstökös, aszteroida és legalább 146 természetes bolygó műhold alkotja. A legismertebb a Földé, amelyet egyszerűen "holdnak" neveznek, és ez az egyetlen, amely a bolygón van. A belső vagy a földi bolygókon kevés vagy egyáltalán nincs műhold, és ezzel szemben a többi bolygó több műholddal is rendelkezik, amelyeket felfedezésük után különböző nevekkel jelöltek, amelyek közül néhány görög és római mitológiából származik.
A természetes műholdak a bolygó körüli pályán maradnak, mert egyensúlyi pontban vannak körülötte, vagyis kiegyensúlyozzák a centrifugális erőket (amelyek hajlamosak elmozdítani egy testet a forgásközponttól) és a centripetális erőt húzza középre). Ennek dinamikáját Newton égi mechanikai törvényei adják, ahol a természetes műholdak valójában nem "felfüggesztve" vannak a bolygó körüli űrben, hanem folyamatosan "esnek" rá, csak ilyen sebességgel. magas, ami megegyezik a "leereszkedéssel" a bolygó görbülete miatt.
Mint korábban megjegyeztük, a Föld bolygónak csak egyetlen műholdja van, a Hold. Ezzel szemben a Marsnak kettő van, Phobos és Deimos. A Jupiter az ötödik bolygó a Naprendszerben, és pályáján összesen 64 műhold található (Callisto, Io, Ganymede és Europa a legismertebbek). Az Uránusz tekintetében műholdai a Titania, Ariel, Miranda, Oberón és Umbriel.
A természetes műhold kifejezés ellentétben áll a mesterséges műholdval, ez utóbbi egy olyan objektum, amely a Föld, a Hold vagy néhány bolygó körül forog és amelyet az ember gyártott. A mesterséges műholdak olyan űrhajók, amelyeket a Földön gyártanak és rakétára küldenek, amelyek hasznos terhet küldenek a világűrbe. A mesterséges műholdak holdak, üstökösök, aszteroidák, bolygók, csillagok vagy akár galaxisok körül is keringhetnek. Élettartamuk után a mesterséges műholdak űrhulladékként maradhatnak a pályán.
