A Naprendszer a Nap és a nyolc bolygó, valamint a körülötte forgó műholdak által alkotott halmaz, amelyet a galaxis vagy a Tejútrend törpebolygók, aszteroidák és számtalan üstökös, meteorit és bolygóközi korpusz által képzett elmozdulásuk is kísér. Ez a rendszer körülbelül 33 000 fényévnyire található a Tejútrendszer közepétől.
A Naprendszer eredetével kapcsolatban számos hipotézis létezik, a legfrissebb elméletek a kialakulását összekapcsolják a Napéval, mintegy 4,7 milliárd évvel ezelőtt. Tól egy csillagközi felhő gáz és por, amely széttöredezett vagy összeomlott, ami a kialakulását a primordiális szoláris köd, és ezen keresztül a egyesülése nagyobb és nagyobb részecskék képződését a jelenlegi bolygó.
2006. augusztus 24-ig kilenc bolygó volt a Naprendszerben: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és Plútó. Ezen a napon a Nemzetközi Csillagászati Unió újfajta bolygót hozott létre: a törpebolygókat, ahol a Plútó részévé vált, Ceres és Eris mellett; később pedig csatlakozott hozzájuk Haumea és Makemake.
A bolygók olyan testek, amelyek elliptikus pályákon mozognak a Nap körül (fordítás) és maguk körül (forgás). Általában az egyes bolygók és a Nap közötti távolság kétszerese az előzőnek. A bolygóknak, a Merkúr és a Vénusz kivételével, műholdak, kisebb testek forognak körülöttük. A legismertebb műhold a Föld, a Hold műholdja.
A Naphoz legközelebb eső bolygókat belső vagy tellúr bolygóknak (Merkúr, Vénusz, Föld és Mars) nevezzük, kicsi a mérete, nagy a sűrűsége, alacsony a forgási sebessége és kevés műholdja van; a távoli bolygók külső vagy óriás bolygóként ismertek (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz), nagyok, kis sűrűségűek, gyorsan forognak, gázállagúak és nagyobb számú műhold van.
A Jupiter a legnagyobb méretű bolygó, míg a Merkúr a legkisebb, a Vénusz tömegét és méretét tekintve a Földhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, a vörös bolygóként ismert Mars pedig a tömeg fele.
Ezen fő bolygókon és műholdjaikon kívül ezernyi kis test létezik aszteroidaként, amelyek a Mars és a Jupiter pályája között helyezkednek el, az aszteroida öv nevű sávban. Nem feledkezhetünk meg az üstökösökről (jég- és porgolyók) és a meteoritokról sem.
