1869-ben az orosz származású tudós, Dimitri Mendelejev Németországban mutatta be híres periódusos rendszerét. Ez a táblázat nagyon jól kidolgozott volt, és tartalmazta az összes kémiai elemet, amelyek addigra ismertek voltak, egy táblázatba rendezve, amely megfelelt a következő irányelveknek: az elemeket balról jobbra kellett osztályozni, mindig vízszintes vonalakkal és hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező elemeket függőleges oszlopokba helyezzük.
Addigra a jelenleg létező 118 elemből 63 elemet ismertek fel.
Mendelejev szerint az elemek jellemzőinek egy még mindig ismeretlen periodikus törvényre kell reagálniuk. Biztos volt az elméletében, és ez arra késztette, hogy jóslatot tegyen, amelyek egyelőre talán kissé kockázatosak voltak, de amelyek az évek során igaznak bizonyultak.
Néhány ilyen jóslat:
- Kétlem, hogy bizonyos elemek, például az urán atomtömegének értéke új értéket adna neki, ami számára a legalkalmasabb volt.
- Bizonyos elemekben módosította az atomtömegek sorrendjét, hogy azok sokkal jobban csoportosíthatók legyenek más hasonló tulajdonságokkal rendelkező elemekkel, például kobalt-nikkel.
- Olyan tereket hagyott az asztalon, amelyeket a jövőben még ismeretlen elemek foglalhattak el. Ami például a skandiumot, a galliumot stb.
Meg kell jegyezni, hogy ez az utolsó jóslat nagyon hasznos volt, mivel megjósolta a még nem talált elemek létezését és pontos elhelyezkedését, átmeneti nevet adva nekik, például galliumnak, amelyet eka-alumíniumnak nevezett, mert az alumínium az osztályozásban.
Az első megrendelést, amelyet Mendelejev hajtott végre, nem fogadták el teljes egészében, azonban az idő múlásával és a megfelelő módosításokkal 1872-ben kiadhatta új periódusos rendszerét, amely nyolc oszlopból állt, két csoportban elosztva, amely később a évig A családnak és B családnak hívták őket.
Ez az új periódusos rendszer bemutatja az oxidok és hidridek univerzális képletét a csoportok mindegyikében, sőt az elemek vegyértékeit is.
Az új elemek felfedezését követően a Mendelejev periódusos rendszer az idők folyamán javult és bővült, a kémiai viselkedés magyarázatául szolgáló elméleti modellek fejlődésével párosulva.
