Az a súly, amelyet a szerkezetek támogatnak, belső erők megjelenését okozza magában a szerkezetben, ami aránytalanná vagy megszakadásra készteti. Ezt a terhelések által generált deformáló nyomást nevezzük stressznek. Ötféle stressz létezik: feszültség, tömörítés, hajlítás, torzió és nyírás.
Vontatási erő: a tárgynak egy olyan erővel szembeni ellenállása, amely hajlamos megtörni. Kiszámítása a legnagyobb terhelésnek, amelyet az objektum törés nélkül képes elviselni, és Newton / mm2-ben mérik, de eredetileg tonnának / négyzetnek jelölték.
A stressz úgy definiáljuk, mint az erő egy egységnyi területre olyan anyagból és olyan intézkedés az erejét egy anyag. Ezért a húzófeszültség olyan erőre utal, amely megpróbálja elválasztani vagy kinyújtani az anyagot. Az anyag mechanikai tulajdonságai közül sok meghatározható húzópróbával. Szakítóvizsgálat során a mintát állandó stressznek vetik alá, és megmérik a feszültséget, amely szükséges ennek a feszültségnek a fenntartásához.
Stressz = erő / keresztmetszeti terület
Sűrítési feszültség: a deformálható szilárd anyagban meglévő feszültségek vagy nyomások eredménye, amelyekre jellemző, hogy egy bizonyos irányban rövidülnek vagy csökken a térfogat. Általánosságban elmondható, hogy ha egy anyag erőhatásnak van kitéve, akkor hajlítás, nyírás vagy torzió is bekövetkezik, ezek az erők húzó- és nyomófeszültségek megjelenéséhez vezetnek.
Hajlító feszültség: a hajlító feszültség egy részen van konfigurálva, amikor olyan nyíróterhelésnek van kitéve, amely jelentős hajlítási momentumot eredményez. A lineáris szerkezet (gerenda) keresztmetszeteit hajlító mozgással (Mf) és nyíróerővel fejleszti, a hajlító mozgás felelős az említett gerenda nyírása által okozott hajlítási és nyírófeszültségért.
Nyomaték: A tárgyra ható erő forogtatja azt. A fizikában a nyomaték olyan erő, amely hajlamos elforgatni a tárgyakat, például minden alkalommal, amikor egy kart használ, és erőt gyakorol rá, amikor meghúzza vagy meglazítja a kerékcsavarokat. A csavarkulcs kar segítségével történő mozgatásával a csavar nyomatékot hoz létre, ami megfordulását okozza. Vagyis ez a forgási erő konceptualizálja a kifejezést.
Nyíróerő: A tag egység tengelyére merőleges erőegység nagysága területegységenként. A nyírófeszültséget nem szabad összekeverni a nyíróerővel. A nyíróerő egy alkalmazott erő által kifejtett belső erő, amelyet egy tag mentén lévő összes szakasz nyíró diagramjai ábrázolnak. A nyírófeszültség azonban a területegységre eső erőegységben van.
