A meteorológia területén az elektromos vihart olyan jelenségként definiálják, amelyet folyamatos villámcsapás jellemez, miközben zajlik, ami nagy ordítást generál a levegőben. Az elektromos viharokat veszélyesnek tekintik, mivel a keletkező villámok mellett, amelyek elérhetik az embert, heves esőzések is előfordulnak. Másrészt az ilyen vihar jellegzetes felhőssége az úgynevezett cumulonimbus, amely szürke árnyalatú, és eléri a kétszeresét a közös felhő méretének.
A zivatar kialakulásához szükség van a páratartalom, a változó levegő emelkedésére és valamilyen elemre, amely képes a levegő mozgósítására. A zivatar kialakulásának eljárása a következő.
Először is ott kell lennie a jelenlétét a forró levegő, amelynek tartalmaznia kell a vízgőz, majd a már említett levegő kell emelkednie, miközben a magas hőmérséklet, ugyanabban az időben, hogy emelkedik, van egy hő- átviteliamely a földkéregből a légkörbe jut, akkor a vízgőznek lehűlnie kell, hogy lecsapódjon és így utat engedjen a felhőtakaró kialakulásának. Ezeknek a felhőknek az a sajátossága, hogy felső részük alacsonyabb hőmérséklettel rendelkezik, mint az alsó régiójuk, ezért a felső területen elhelyezkedő gőz nagyságú jégdarabokká alakul. Később a hőmérséklet a felhőkön belül megnő, ami több gőzt generál, ahogy a hűvösebb szél a felhő tetejéről elmozdul. A maguk részéről a korábban kialakult jégdarabokat kiszorítja a széla teteje és az alja felé ismételten, ami az említett jégdarabok ütközését okozza, és szikrák keletkeznek, amelyek elektromos töltést generálnak a felhőben, és villámok jelennek meg.
A természet sok más jelenségéhez hasonlóan ez is nagyfokú veszélyt jelent, mivel a keletkező sugarak eljuthatnak az emberhez, életük szinte azonnal véget érhetnek, ennek hiányában pedig épületbe eshetnek.
